Túra az Essegvárhoz

 Elérkezett az Essegvári túra napja.Ezt a túrát márciusra terveztük eredetileg,de járványügyi intézkedések,korlátozások miatt halasztanunk kellett.Vártunk vele a megfelelő időpontra.Ez elkérkezett és végül is nem bántuk meg a halasztást,hiszen elképesztően szép,gyönyörű arcát mutatta a természet május elején.Ráadásul remek időt is fogtunk ki.A túrára úgy volt,hogy négyen jövünk a megszokott csapattal.Ám a megbeszélt találkozón csak hárman gyűltünk össze.Tízedes barátunk nem volt sehol.Ez nem kicsit tűnt furának,hiszen négyünk közül,talán ő tűnt a legmegbízhatóbbnak és egész héten készült is a túrára.A nap folyamán megpróbáltuk utolérni,de nem értük el és ez aggasztó.Rosszat sejtünk,de ne legyen igazunk.Előző este még posztolt a facebookra is.Nem értjük mi történhetett...Így tehár Zolikával és Manóval vágtunk neki az útnak.Már reggel nyolcra elértük a álmok napfényes városát:Veszprémet.Innen indult a túra.Terveink szerint Veszprém ismert és látványos részein áthaladva elmegyünk Csatárhegyre.Majd onnan tovább Bándra az Essegvárhoz.Úgy terveztük három kilátót is érintünk,a már ismert és kedvelt Gizella királyné kilátón kivül felmegyünk a Csatárhegyibe is valamint a Bánd fölé emelkedő hegy csúcsán található Mayer Antal kilátóba is.Azán az élet némiképpen átírta a forgatókönyvet.Na,de haladjunk szépen sorjában.

Veszprémi főutca,jó ide visszatérni

Fura érzés mindig olyan helyekre visszatérni ahol egykor boldog voltam.Egyfelől kellemes,de ott van az érzés,hogy jó lenne itt lenni abban az időben és azokkal akikkel ezt megéltem.Veszprém városához nagyon sok csodás élmény fűz és így vagy úgy,de jó ide mindig visszatérni.Na és rosszul most sem éreztük magunkat,de egyre jobban aggasztott minket,hogy nem tudtuk,hogy Tizedes barátunkkal mi történhetett.A napot egy kávéval kezdtük egy a buszállomáshoz közeli csehóban.Innen aztán felkapaszkodtunk a várba,ami különösebb nehézséget nem jelentett.Ismertük ezeket a részeket és ugye én már többször is jártam itt,de itt voltunk kilenc hónapja is a Veszprém várfokán nevezetű túránkon.Akkor halál nyugi volt itt,most viszont valami rendezvényre készültek,így volt némi zaj és sok ember.A Tűztoronyhoz most sem tudtunk felmenni,a korai időpontnak hála az még zárva volt.Így úgy ahogy szeptemberben is,most is Gizella erkélyénél kötöttünk ki,ahonnan pompás kilátás volt a város északi részére és a Bakony vonulataira.

A Tűztorony most is kimaradt

Gizella erkélye

Gizella erkélyénél azonban igen élénk és kellemetlen szél fújt.A többiek és a hétköznapi szleng ezt már "cúg"-nak nevezi (szerintem elég fos egy elnevezés,amikor ott a szép magyar nyelvünk).Sokat így nem időztünk most itt,lereszkedtünk a várnegyed alatti Benedek-hegyre.Itt már egy fokkal jobb volt a helyzet,nem volt olyan kellemetlen szél.Meglepetés volt,hogy a hegy közepén álló kereszt környékén most nem volt szemét.Szeptemberben amikor legutóbb erre jártunk,gyakorlatilag itt volt az egész McDonalds árúkészlet...de most örvedtünk neki vala,hogy tiszta a környék.Manó itt még nem járt és nagyon teszett neki az egész hely varázsa.Valóban egy szép hely amúgy.Visszanézve innen a várnegyedre az fenséges.Nyugat felé látni a viaduktot,minden más irányba meg a várost.Észak felé távolabb pedig a Bakony uralja a látképet.Én már sokat jártam itt,megannyi szép emléket őrzök innen is.

Ez a lépcső vezet le a várból a Benedek-hegyre

A vár a Benedek-hegyről

Miután kigyönyörködtük magunkat,leereszkedtünk a Séd-patakhoz.Itt már a piros jelzésen voltunk ami túránkon szinte végig fog vezetni majd.Nem volt messze a híres viadukt,hamar elértünk alá.Zolika egy új kedves havercsaja is idevaló Veszprémbe,ám most nem idehaza dolgozik,így nem volt itt,de mivel találtak valami közös témát,így lereszkedtünk a patakhoz és útnak engedett egy papírhajót!A buszon hajtogatta még össze.A kis hajó rendületlenül szelte a habokat és elindult a Balaton felé.Ezután figyelmünk már a viadukt felé terelődött.Manónak nagyon tetszett és mivel nem járt még itt,úgy döntöttünk felmegyünk.Vezetett fel egy lépcső a domboldalban,azon kapaszkodtunk fel.Természetesen a kilátás odafentről most is lenyügöző volt!Én ugye itt is jártam már sokszor,Zolika is volt már itt egyszer,Manónak viszont minden új volt.Élvezte is.Persze mi is.

A viadukt

Szemben a vár,alattunk a Séd

A kilátás megcsodálása után visszamentünk a völgyhíd alá,majd ráálltunk immár a piros turistajelzésre.Ez hamarosan megkezdte emelkedését a Gulya-dombra.Ugye ez az a domb (hegy?) ami a veszprémi állatkert fölé emelkedik.Sőt az állatkert felújítását követően,annak egy része már magán a dombon van.A turistaút éppen az állatkert mellett a gerincen kacskázott végig.Erre jöttünk Zolikával szeptemberben és erre járhattam egykori régi exemmel is,aki annak idején ide szoknyában kapaszkodott fel és járta végig velem a dombot!Szóval szép emlékek innen is.Hamarosan elértük egy eredei pihenős részhez,ez is ismerős volt.Mivel voltak padok,asztalok úgy ítéltük meg ez a hely jó lesz megreggelizni.

A reggeli színhelye

Reggeli után folytattuk a túrát,nagyon szép zöld volt erre az erdő.Friss zöld ami még kellemesebbé tette.Az erdőben több helyen is voltak pihenők,jobbak mint ahol reggeliztünk.Furcsa mert ezekre nem emlékeztünk.Lehet,hogy tavaly még nem is voltak itt.Egy letérést eszközöltünk a piros3 jelzésre,mert tudtam ez visz el a Gizella királyné kilátóhoz.Meg is találtuk könnyen.Ugye a kilátóról már volt szó a blogban.Nem mindennapi remekmű!Úgy van megépítve,hogy a vándor aki erre jár,úgy látja,hogy görbe,alul és felül széles a közepén keskeny.Miközben a valóságban tök egyenes!A nem mindennapi érdekességről részletesen írtam a Kedvenc kilátóink sorozatomban.Ha érdekel,keresd meg a Gizella királynő kilátós részt!Most viszont itt voltunk,csodáltuk a kilátót majd megtámadtuk.

Az emberi szemet becsapó kilátó

A kilátó belülről

Természetesen teljes körpanorámánk van odafönn.Nagyjából 20 km-es körzetbe mindenhova ellátni.Azért csak nem tovább,mert a hegyek útját állják a kilátásnak.Ajánlom mindenkinek a figyelmébe ezt a nem mindennapi kilátót.Nagyszerű élményt nyújt,nem mindennapi érdekességű és Veszprém minden részéről rendkivül könnyen elérhető!A kilátó után folytattuk a túrát.Még a Gulyadombon voltunk.Nem egyértelmű amúgy hogyan írják helyesen: Gulyadomb,vagy Gulya-domb.Ilyent is,olyant is láttam az internet világában.A külső nyugati szirtről még remek kilátásunk volt.Látni véltük a szemközti Csatárhegyet és az az mögötti,de föléje magasodó Bándnál lévő hegyet,amelynek a csúcsán állt a Mayer Antal kilátó.Ekkor még úgy gondoltuk,hogy a soron következő célpontjaink...

Szemben a két csöcs a Csatárhegy,oda tartottunk

Közben megpróbáltuk felhívni Tizedes barátunkat,de nem vette fel.Ez már nagyon aggasztónak tűnt és ez nem töltött el jó érzésekkel bennünket.Tuti valami baj van...ő nem ilyen aki nem reagál ilyesmire,nem olyan aki nem szól,hogy ha nem jön,főleg ha négyünk közül talán ő várta legjobban ezt a túrát... Szóval nincsenek éppen jó gondolataink ezzel kapcsolatban...Megkezdtük ereszkedésünket a csodás Gulyadombról.Odalenn  pedig hamarosan elértük a Laczkó-forrást.Ám az nem folyt.Kellemetlen meglepetés volt,hiszen emlékeztünk szeptemberben ontotta a vízet.Így most különösebben nem is pihentünk itt,mentünk tovább.A 8-as utat kereszteztük,itt meg egy motoros banda tartott éppen pihenőt,de nem voltak zavaróak.Átérve pedig lényegében kiértünk Veszprém területéről.

A Laczkó-forrás

A 8-as út túloldalán egy erdős részbe ért az út,majd ezen átkelve csodás zöld rétek köszöntek szembe.Egy rész hasonlított a vékényi Csepegő-árok előtti részhez.Ezen átmenve újra erdős rész jött,majd azon átkelve újra zöld rétek.Erre jöttünk Zolikával szeptemberben és ennél a pontnál fordultunk vissza Veszprém felé.Most azonban mentünk tovább.Tehát idáig a túránk lényegébe megegyezett a szeptemberivel.Egy kövekből kirakott írás víritott az egyik domboldalban "csak veled" hm...érdekes.Biztos látta akinek szólt.Mentünk tovább,hatalmassá nőtt a rét,immár nem is rét volt hanem mező.Ám úgy tűnt a piros jelzést valahol elvesztettük.Térkép nélkül voltunk ugye,ahogy újabban mindig.Ám egy idő után bebizonyosodott,hogy mégis jól jövünk,ez a piros jelzés ahol vagyunk.Egyre közelebbinek tűnt már a Csatárhegy.

Csak veled

Éppen egy vidám parkot rakosgattak össze a cigányok a Csatárhegy előtt.Hát itt biztos nagy forgalomra számíthatnak majd... Beérve Csatárhegyre az nem falu volt hanem Veszprémnek a szőlőhegy része.Noha maga a hegy is Csatárhegy névre hallgatott.Takaros és rendezett telkek sora köszönt szembe.Némelyiknél szép házak is voltak.Aztán feltünk egy kis kápolna,majd egy nagyobb.Szép zöld volt minden és a nagyobb kápolnánál már kilátásunk is volt ha jól speklizek akkor kelet felé,Veszprémre és a mögöttünk hagyott mezőkre.Mindkét kápolna nagyon szép volt és beleillett ebbe a milliőbe ami itt a Csatárhegyen érezhető volt.

A kis kápolna

A nagy kápolna,ami lehet már inkább templom

A kápolnák után újra magára hagytuk a piros jelzést és a piros3-ön kapaszkodtuk fel a hegy csúcsára,hiszen újabb kilátó várt ránk,mégpedig a Csatárhegyi-kilátó!Ám odaérve jött a feketeleves.A kilátót lebontották!Nem volt sehol,csak a négy tartó vas,ami tarhatta egykor.Hát ez meg mi?Minek bontanak le egy kilátó?Miért?Ennek majd megpróbálok utánajárni és ha jutok valamire akkor majd megírom a blogban.A kilátó hiány ellenére is volt némi kilátásunk innen,főleg kelet és észak felé.Csodásnak tűntek innen a Bakony nyúlványai.Mivel itt voltak padok és asztalkák,megpihentünk kicsit.Egy-egy almát majszolgatva.Kissé csalódottak voltunk,de a hely így is szép volt.Nem tudom miért lett a kilátónak ilyen szomorú sorsa...

Kilátó nincs,pad van

A hegy túloldalán már erdőben ereszkedtünk le a hegyről.Itt szembesültünk vele,hogy ez nem is volt olyan kicsi hegy.Aztán Manó mondta,hogy 375 méter magasságú volt.Egy túrázó jött szembe velünk,beszélgettünk vele pár szót.Ő mondta,hogy a kilátót már két éve lebontották.Fura mert az online térkép a mai napig jelzi,hogy ott van.Leérve is csodás zöld erdőben haladtunk.Feltűnt mellettünk a kristálytiszta Séd patak és egy-két kilométeren nem is tágított mellölünk.Egy rétre értünk,ahonnan csodás rálátásunk volt a magunk mögött hagyott Csatárhegyre.Ha még nem mondtam volna,természetesen visszatértünk a piros jelzésre.

Mögöttünk a Csatárhegy

Még egy darabig ilyen erdős,patakos jellegű volt az út.Majd belefutottunk a piros+ jelzésbe.Azthittem már Bánd településnél járunk,de még csak Márkónál voltunk.Ez megtévesztett bennünket és rossz útra tértünk le.Belefutottunk egy lezárt magánterületbe.Szerencsére sikerült korrigálni a bakit és újra a piros jelzésen voltunk.A táj jellege viszont megváltozott.Szép zöld rétes szakaszok köszöntek szemben arébb a csodásan emelkedő hegyekkel.Rendkivüli szépségű táj volt!Tartott is pár kilométeren keresztül,cseppet sem bántuk.Viszont kezdett egyértelművé válni ha felakarunk menni a Mayer Antal kilátóba akkor alighanem kevés időnk marad az Essegvárra.Pedig túránk elsődleges célja maga az Essegvár volt.Némi tanácskozás után úgy döntöttünk a kilátóba akkor nem megyünk fel.Így lett tehát a három kilátót ígérő túrából egy kilátós túra.Viszont így bőven fog maradni időnk az Essegvárra.Azt beszéltük majd alkalom adtán visszatérünk megnézni a kilátót,egy más túrával ötvőzve.Hiszen az ország legnagyobb tiszafás területe is itt van!

Csodás tájakon keresztül

Elértük az alá a hegy alá amelyen a Mayer Antal kilátó állt.Mint kiderült ez a Miklós,Pál-hegy.Az út egy patakon vitt át,ezt már nem a Séd pataknak véltük.Egy jó kis hídon mentünk át amelyet szokásunkhoz híven elneveztünk Sóhajok-hídjának.Nagyonak is sóhajtottunk ráérve.Újra elértünk egy piros+ jelzést.Ez már eljött a hegy lábától és Bánd falu irányába fordult.Kissé kezdtünk fáradni.Mi lett volna ha megmásszuk ezt a hegyet?Már innen feltűnt a dombon az Essegvár megmaradt tornya.Jól nézett ki távolról is.A falu a hegytől egy kilométernyire lehetett.Már meleg volt.Én és Manó nekivetköztünk,de Zolika is levett egy réteg ruhát.A faluba érve láttuk,hogy valami rendezvényközpont épül.Talán időben jöttünk.Lehet a jövőben belépős lesz az Essegvár is?Most azonban ingyenesen látogatható volt.Megkezdtük a kapaszkodást a piros L jelzésen.

Elöször túrázásaim történetében: az Essegvár!

Az Essegvárból nem sok maradt meg,de így is klassz volt.Egy torony úgy ahogy még ép volt és néhány falmaradvány volt még itt.A területen ásatások is folytak.Valamint volt itt egy kettőskereszt és egy kálvária is,amiből viszont csak a három kereszt volt meg.A stációkat nem láttuk.Egy fensíkon voltunk a dombtetőn ahonnan remek kilátásunk,mondhatni körpanorámánk volt.Szép tájon voltunk,semmi kétség nem volt felőle.Elöször bementünk a toronyba és felmentünk rá.Egy létraszerűség vezetett fel,ráadásul szűk volt a feljáró.Éppen,hogy felfértem.Odafent az északi és a nyugati toronyfal magas volt így onnan ezekbe az irányokba nem lehetett kilátni.Dél és kelet felé viszont igen.

A torony

A feljáró

Fent

A torony után még a várudvart jártuk végig,a kereszteket és a kilátást néztük meg.Bánd szinte összeér Herenddel,így a híres települést is láthattam életemben elöször.Meglepően sokan mozogtak itt.Ahhoz képest,hogy egy kis vár és nem sok dolog maradt meg belőle,elég sokan voltak itt.A kálvária keresztnél ez zavaró is volt,mert nem tudtam úgy fényképezni,hogy ne lógtak volna be a képbe.Egy jó órát eltöltöttünk a várban és mondom,annak ellenére,hogy nem sok maradt meg belőle,kivételes élmény volt!Örülök,hogy ide is sikerült eljutni.Azt sajnáltam csak,hogy Gergő nélkül... Még felmásztunk egy falra,majd lassan búcsút vettünk ez Essegvártól,amelynek történetéről elöző bejegyzésemben írtam.Most erre nem térek ki.

Pihi a várnál

Essegvár

Leereszkedtünk a faluba,ahol találtunk egy éttermet.Nem volt olcsó,de elfogadták a szép kártyát.Így befaltunk egy jó sört (Manó fröccsöt) és kajáltunk egy hatalmasat.Jó volt.Ezzel fejeztük be a mai túrát.Elindultunk a közeli buszmegállóba.Kétszeri átszállással tudtuk hazajönni.Veszprémben és Székesfehérváron kellett átszállni.Ennek ellenére az út kellemes volt,a kényelmes és gyors buszokon.Kilenc előtt értünk haza.Az elmaradt kilátók ellenére is jó kis túra volt,jól éreztük magunkat.Viszont aggaszt minket,hogy semmi hír Tizedes barátunkról.Most e sorok írásakor sincs semmi mozgás a facebook oldalán,félő valami nagyon nagy baj történt vele....de ne legyen igazam.

utó írat: Jó hír.Tizedes barátunk jólvan.Persze azért kis baj van,de ahhoz képest,hogy mi már rémképeket láttunk elenyésző.Kiújult neki a lágyéksérve ezmiatt nem tudott velünk jönni.Ez oké,de a mai világban egy rövidke üzike (...) Büntiből jön egy körrel és a legmegbízhatóbb jelzőt innentől fogva egy másik versenyzőnk kapja meg.