A Mecsek a források hazája.A hegységben nagyságrendileg 200 forrás található.Akármerre is mész valahol mindig útban esik legalább egy forrás.Nem árt kicsit többet tudnunk ezekről a forrásokról,ne csak egy a sok közülnek nézzük őket.Ebben segít a mecseki forrásokat bemutató sorozatom.Természetesen eleve nem lakom a hegység közelében,így nem volt alkalmam minden forrásnál járni.Jó ha ezek 10-15%-nál jártam.Így ahol nincs személyes élményem,ott az internet segítségét vettem figyelemben.A mai 2021 májusi részben a Bugyugó-forrást ismerhetjük meg közelebbről.
A forrás |
Mánfa, illetve Budafa felől a Z sávról beveztő ZO jelzésen, a Baranya pataktól nem messze a Rákos-völgy felső részén található a merítős, kifolyóvályús forrás.
A mederszintnél magasabban fakadó forrást 1942-ben Csokonay Sándor foglalta.
A forrásvíz a miocén kárpáti emeletében kialakult konglomerátum pados kavicsos homokból lép ki kissé bugyogva. Ezt a jelenséget feltehetőleg egy erősebben kötött és kibillentett helyzetű konglomerátumos pad jelenléte okozza. A pad visszaduzzasztó hatásaként magyarázható a gyengén iszapot is kavargató, néha pipáló bugyogásra emlékeztető jelenség.
A három helyen is feltörő – de csak egyiknél bugyogó – vízmegjelenések közül a legnagyobbat kőrakattal – így foglalásra utalóan – jelölték. Az enyhén lejtő térszínen az elfolyó forrásvízből – kb. 30 m-re a jelentkezés helyétől – megkezdődik a mésztufa kiválása. A távolabbi meredekebb lejtőre érkezve egyre inkább folyamatos kiválás tapasztalható a forrás vizéből, mely kezdetben laza, majd később keményebbé válik.
Magyarázata, hogy a meredekebbé váló lejtő következtében a folyamatos kilevegőzésre kedvezőbbek a lehetőségek, így néhány ellenállóbb mészkőpad is kialakulhat. Ezen a helyszínen, viszonylag rövid szakaszon történik a tetarátás mészfelhalmozódás, miután kb. 4–5 m hosszban egymást követően 5–6 mésztufalépcső kialakulása ismerhető fel. A lépcsők magassága 0,3–1,0 m között változik. A patakocska medrébe hulló elhalt növényi maradványok gyors bekérgeződése is jellemző.
Vízhozama stabil, értéke 15-25 liter/perc.
Az elnevezésnek megfelelően – némi bugyogással – jelentkező, állandó kifolyással ismert forrás.A forrás régebbi nevei: Körtélösi-kút, Radincsai-forrás (1957).
Körtélösnek nevezték az olyan teületet ahol sok a vadkörte.
A Radincsai név a forrás közelében levő Radincsai-tető, illetve Radincsai-mező nevéből ered.
A forrásnál még sohasem jártunk,hogy mennyi esély van rá nem tudom.Az elhelyezkedését,a pontos helyét figyelve előfordulhat,hogy járunk még erre valamikor.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése