Egyszer majd érkezünk Ladomány!

 Kísért a múlt.Hasonló volt a szitu pár éve amikor a Pilis tetőre terveztünk egy túrát,de az ilyen-olyan okok miatt folyton elmaradt.Aztán végül is 2018 szeptemberében sikerült eljönnünk,szerencsére még Gergővel.Most mintha valami hasonló játszodna le a Tolna megyei festői kis falucskával is Ladománnyal.Évek óta így-úgy,de ott van a tervekben egy ide vezető túra is,de eddig nem jött össze.Most vasárnap csúfos kudarcként fogható fel,hogy a létező legutolsó pillanatban halasztottuk el a túrát.Így Ladomány továbbra is csak vár és vár egyre bennünket,ahogyan annak idején a Pilis-tető is tette.Semmi sem borítékolja most hétvégén egy sikeres útra kelés lehetőségét,hisz figyelve időjós barátaim előrejelzéseit jelenleg nem sok jót ígérnek (kedd van amúgy).Szóval egyszer majd érkezünk Ladomány!Addig is kicsit ismerkedjünk meg ezzel a csöppnyi Tolnai falucskával amelyet a Szekszárdi-dombság egyik völgyében találunk meg.

Ladomány csak vár...

"Kanadába" hívlak benneteket ezzel a bejegyzéssel, azaz Ladományba, egy újjáéledő gyönyörű fekvésű kis Tolnai faluba.Azért "Kanadába" - ugyanis a századfordulón a környékbéli falvak lakosai Ladományt így csúfolták -, mert gazdagnak és mindentől távolinak tartották. Aki nem célzottan keresi, ma sem talál rá, útjelző táblát ne keress, kicsit ma is kaland ide eljutni.A 6-os főútról a bonyhádszerdahelyi buszmegállónál kell letérni. A keskeny betonút hamarosan keresztezi a széptölgyesi halastavakat, ahol évszaktól és napszaktól függően érdemes megállni egy-két pillanatra és gyönyörködni a tájban, jó néhány díjnyertes fotó készült már itt.Erre szándékozunk majd mi is menni,mondanom sem kell.

A környék

Hamarosan beérünk az egyutcás kis faluba, ahol a kocsit legjobb a kápolna mellett hagyni és körbe sétálni( de remélem a többség gyalog jön). Találkozik a régi építészet az újjal, van málladozó kőkereszt és felújított is. Feltétlenül érdemes megnézni a kis temető szépséges gót betűs sírköveit.A kápolnától 300 méterre a domboldalról gyönyörű kilátás nyilik a falucskára,ezt is megéri megnézni.

Hasonlóan számos más Tolna megyei községhez Ladományt is német telepesekkel népesítették be a törökdúlást követően az 1700-as évek első felében. Az új honfoglalók felvirágoztatták a falut. Az 1930-as években másfélszáz ember lakta, volt takaros temploma, osztatlan iskolája, olvasóköre, fiókpostája, boltja.

A dombról....

A törés 1946-ban következett be, mikor a község németségét zömmel kitelepítették. Helyükre az akkori Csehszlovákiából kitoloncolt Felvidéki magyar családok kerültek, akik a hetvenes években kezdtek továbbállni. A bekötőút hiánya végleg pontot tett a település fejlődésére abban az időben. Idősebb lakói közül páran maradtak, de lassan azok is feladták. A kiürült házakat és istállókat lebontották, a használható építőanyagot elszállították. Alig maradt meg pár parasztház a faluban. Az 1940-ben Bonyhádhoz csatolt település - két időszakosan lakott háza kivételével - 1990-re kihalt.

A kápolna

A változás 1992-ben jött, amikor Bonyhád városának lehetősége nyílott állami támogatással a régen áhított bekötőút megépítésére. A betonút elkészülte után lassan életre kelt Ladomány. Kisebb fajta sikertörténet vette kezdetét. Előbb a romos - Nepomuki Szent János - templomot újították fel az elszármazott németek segítségével, majd a hadifogságból való szabadulás emlékére felállították a mellette lévő Fazekas keresztet. Később telkeket alakítottak ki. Egyre több új ház épült és néhány régi parasztházat is felújítottak. Napjainkban nem emlékeztet semmi a múltra. Rendezett falut lát az arra járó idegen. A tájat ismerő, a környéket járó turistáknak is meglepetés ez a váratlan újjászületés.

Szóval valamikor érkezünk,csak az kérdés,hogy mikor....