A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hétfejű. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hétfejű. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. február 12., péntek

Büdös-kút (1.)

 Folytatva a mecseki forrásokról szóló bejegyzéseimet a Büdös-kút a következő "versenyző".Ám tudni kell,hogy Büdös-kútból a Mecsekben három is van (más leírások szerint négy is),természetesen három külömböző helyen.Elöször talán a legismertebb kerül sorra,mégpedig az amelyik a Büdős-kúti kulcsosháznál található meg a Közép-Mecsekben.A forrásokat bemutató leírások fő forrása a Mecseki források jegyzéke,ezek kiegészülnek saját élményekkel,ott ahol van.

Így néz ki a forrás

A forrást a Remete réttől északra találjuk meg az azonos nevű kulcsosház közelében.

A foglaláson emléktábla is látható, mely Óberszt Ágoston, Id. Herr Ferenc, Id. Herr Ferencnének állít emléket. Faragott kövekből felépített foglalt forrás. A forrásház építményénél csak csapadékosabb időszakokban van vízkifolyás. Innen 8 m-re van egy alsó kifolyó, mely állandó jelleggel működöt, de ma már azon sem jön mindig a víz.

Rónaki László (az 1987-es kataszter szerzője, lsd. bevezetés) szerint „karsztcsurgó”, amelynél időszakosan szünetelhet is a kifolyás. Vasajtós támfalas foglalása hagyományosnak tekinthető, amelynek alján történik a kifolyás. A szépen elkészített felépítményből kiálló vascsövön kilépő víz a középső triász anizuszi emeletében képződött mészkő karsztvize.
Vízgyűjtője feltételezések szerint csak részben önálló, mivel a nagyobb források vízgyűjtőjétől nem elkülöníthető részletből lép ki.
Az orfűi Vízfő-forrás vízgyűjtőjéhez tartozva, annak vízhozamát csökkentheti némiképpen, de az itt kilépő vízmennyiség csak jelentéktelen töredék a Mecsek legnagyobb forrásának hozamaihoz képest. Valószínűleg az erős tektonizáltság, valamint a felső triász homokkő pikkely – amely a forrás előtt becsípődve ismeretes – okozza jelentkezését. Az itteni hozamok egy nem jelentős karsztforrást jeleznek.
Vízhozama 1–200 liter/perc értékek között mozog, de az 5 liter/perc alatti érték a gyakoribb.

Szerintem a Mecsek legszebb forrásainak egyike

1932-ben építették (bár egyes leírások szerint korábban)

- 1972-ben a pécsi Saprtacus SE felújította,
- feliratát 2000-ben cserélték, mivel a régi kőbe vésett felirat már megkopott.
- 2005-ben a Mecsek Egyesület támogatásával újjá épült.

Egy 1912-es évi Turisták Lapja amiben ez olvasható " A hidegkúti és kantavári források foglalása kijavíttatott, legközelebb a büdöskúti forrás kerül sorra."
A Mecsekben jelenleg 4 büdöskút van (régebben 5 volt, csak az egyik elapadt) ezért nem tudjuk melyikre utalnak, viszont egyenlőre a Középmecseki kúttal azonosítjuk.
Ha ez így van akkor már 1932 előtt foglalták.

Korábbi építésére utalnak még:

A forrást már az 1894-ben megjelent, Kiss József által írt és szerkesztett „Pécs és környéke, vezetőkönyv a városban és annak környékén” c. könyv is említi, "Remeteréttől pár száz lépésre jobbra kiágazó, és fehér színnel jelölt úton Büdöskúthoz jutunk"

A forrás már egy 1918-as térképvázlaton, majd az 1939-es Mecsek térképen is fel van tüntetve.

Közeli

A Büdös-kút már szerepelt a blogomban,méghozzá a mecseki népmondás résznél,akkor is részletes leírást adtam róla.Persze ha már népmonda,akkor most se maradjon el,annál is inkább mert érdekes,szép legenda övezi a forrást:

A Mecsek egyik eldugott zugában tanyázott egy hétfejű sárkány. Az éjszakát mindig egy barlangban töltötte, amelyből forrás bugyogott elő. Egyszer egy fiatal vitéz vetődött arrafelé és szomjáta akrta oltani a forrásnál. A sárkány észrevette és rátámadt a vitézre. Ám a legény kirántotta kardját és rettenetes viaskodásban levágta a sárkánynak mind a hét fejét, sőt még a szívébe is beleszúrt. A sárkány vére elvegyült a forrás vizével és megmérgezte azt. Azóta hívja a nép ezt a forrást Büdös-kútnak.

Ezt majd még látni kell!

Bár jártunk már a közelben,magánál a forrásnál még sosem.Nagyon előfordulhat,hogy járunk majd még erre,annak ellenére is,hogy a közeljövő elképzeléseiben nincs benne,de úgy érzem jövünk majd ide.

2019. június 7., péntek

Sárkány-kút legendája

A Mecsek a népmondák és a legendák hazája.Akárhova megy az ember,szinte mindenhez fűzödik egy-egy legenda.Ezeket összesiti a mecseki népmondák gyűjteménye.Jó magam és már vagy másfél,de lehet tán már kettő éve követem nyomon e csodálatos legendákat.A mai júniusi részben Orfű környékére látogatunk,ahol valaha egy hétfejű sárkány élt!

Mint mindennek a Mecsekben,e forrásnak is van legendája
Az orfűi Balázs-hegy oldalában van egy sziklaszakadás tövében eredő forrás, amely hol el­apad, hol meg bőven ontja a friss forrásvizet. A monda szerint valamikor egy hétfejű sárkány élt ezen a tájon, és a környékbeli pásztorokat rémítgette. A föld mélyében lakott, de ki-kijött a napvilágra is. Egyszer, amikor visszabújt a bar­langjába, nagy vihar tört ki. Még a Mecsek szikláit is meg­moz­­gatta. Egy hatalmas sziklatömb éppen a sárkány barlangjának a bejáratát zárta el. A szörnyeteg nem bírta elta­szí­tani a szilát, amikor ki akart jönni. A nagy erőfeszítéstől azonban a föld kérge körös-körül megrepedt és a víz több helyen hangos zuhogással tört ki a földből. A víz zubogása, morgása messze elhallatszik. A sárkány a nagy munkában elfáradt és nyugovóra tért. A forrás vize is elapadt. Amikor újra fölébred és el akarja hengergetni a követ, újból megindul a forrás vize. Így váltako­zik egymással kiszáradás és bővizűség aszerint, hogy a sárkány alszik, vagy feszíti a sziklát.

A hétfejű sárkány földje
Magáról a helyről így ír a Mecsek lexikon:
Az Orfűi Balázs-hegy északi oldalában lévő, jelentős hírnévvel rendelkező, időszakos karsztforrás. Megközelíthető a SO jelzésen. A forrást éveken át folyamatosan figyelték, hogy a szűk barlangos forrásszájon át milyen rendszerességgel történik kifolyása. Vizsgálták, hogy működése összefüggésbe hozható-e a korábbi időszakokban történt csapadékhullással. Az itt elhelyezett regisztrációs műszer szerint a forrásszájon olyan vízkitörések történtek, melyek a forrás teljesen önálló, sajátos működésére utalnak. A triász mészkőben kialakult, nem feltárt szifonrendszerben a karsztvíz olyan szinteket érhet el, melynek következményeként időszakosan megindulnak a vízkitörések. A kifolyások igen intenzíven indulnak meg, majd fokozatosan csökkenő tendenciára váltanak. Működésének huzamossága is egyedi, pár perctől akár napokig tartó is lehet, így hidrogeológiai szempontból igen ritka természetes jelenség. A forrás mellett régen Melocco Miklós sárkány szobra állt, de sajnos vandálok összetörték. GPS 46° 8,6580` 18° 8,9941`

Miisztikum,csak óvatosan erre,bárhol felbukkanhat egy sárkány!
Túrázásaink történelmében kutatva,sajnos megkell állpítanom,hogy ide nem sikerült még eljutnunk és Gergő távozása után erősen kétséges,hogy valaha is sikerül-e...persze soha se mondd,hogy soha....

2017. november 9., csütörtök

Büdös-kút

Folytatva a Mecseki népmondák sorozatomat,novemberben a Büdös-kút legendája elevenedik meg a blogomban.Tudni kell azonban,hogy a Mecsekben nem csak egy Büdös-kút van,hanem mindjárt három is.Véletlen vagy sem,a Mecsek közel kétszáz forrása közül hármat is Büdös kútnak hívnak!A mi történetünk a Közép-Mecsekben a Remeterét közelében található forráshoz kötödik.

A Büdös-kút
A Mecsek egyik eldugott zugában tanyázott egy hétfejű sárkány. Az éjszakát mindig egy barlangban töltötte, amelyből forrás bugyogott elő. Egyszer egy fiatal vitéz vetődött arrafelé és szomjáta akrta oltani a forrásnál. A sárkány észrevette és rátámadt a vitézre. Ám a legény kirántotta kardját és rettenetes viaskodásban levágta a sárkánynak mind a hét fejét, sőt még a szívébe is beleszúrt. A sárkány vére elvegyült a forrás vizével és megmérgezte azt. Azóta hívja a nép ezt a forrást Büdös-kútnak.

Impozáns,szivet,lelket nyugtató környezet
Persze azért senki ne ijedjen meg,a forrás víze iható és természetesen nincs megmérgezve!Feltéve ha folyik,mert bizony vannak olyan időszakok amikor elvan apadva...
Na de nézzük meg a legenda után,mit is ír a forrásról a Mecsek lexikon:

A Büdös-kúti kulcsosház
A Remete-rétet elhagyva a kék jelzésen érhetünk le a völgybe, ahol a Büdös-kúti kulcsosház mellett található a barlangi karsztforrás. A forrást 1932-ben építették ki, 1972-ben a pécsi Saprtacus SE felújította és 2005-ben a Mecsek Egyesület újjáépítette. A foglaláson emléktábla is látható, mely Óberszt Ágoston, Id. Herr Ferenc, Id. Herr Ferencnének állít emléket. Faragott kövekből felépített foglalt forrás, melyből alumínium csövön át távozik a víz. Az eredeti forrásház építményénél csak csapadékosabb időszakokban van vízkifolyás. A forrásháztól 8 m-re van egy alsó kifolyó, mely állandó jelleggel működik. A kilépő víz a triász mészkő karsztvize. Az orfűi Vízfő-forrás vízgyűjtőjéhez tartozik. A forrást már 1894-ben említette Kiss József által írt Pécs és környéke vezetőkönyv a városban és annak környékén c. könyv. Vízhozama 1-200 liter/perc értékek között mozog, de az 5 liter/perc alatti érték a gyakoribb. Szárazabb időszakokban csak az alsó kifolyón jelentkezik a vize. A forrást 2005-ben Tasnádi János újította fel, 2009 pedig Biki Endre Gábor a sziklánál egy alsó kifolyót készített, ami biztosítja az állandó vízhez jutást. GPS 46° 7,39,30` 18° 10,8702`

Jól kiépített forrás
Van ám a forrásnak még egy legendája.
Nézzük meg ezt is az alábbi képen:


Legenda
Lehet éppen ennek a romba dőlt háznak a helyén van a mai Büdös-kúti kulcsosház...Úgy gondolom a környék és ez a hely a bizarr legendáinak és a lelket nyugtató környezetének köszönhetően megérdemli azt,hogy felkeresd!Nem fogod megbánni!Végül pedig az eredeti mondáról is találtam egy képes beszámolót:

A Büdös-kút legendája