Alaposan elhanyagoltuk a balatoni kéktúránkat,amelyet még tavaly nyáron hagytunk abba Szentantalfánál.Most megfogadtuk,hogy a maradék szakaszokat idén még megcsináljuk,így szeptember harmadik szombatján érkeztünk vissza Szentantalfára Zolikával.A Veszprém megyei településre is katasztrófális a tömegközlekedés,így csak fél 11-re tudtunk megérkezni,ilyenkor meg már nem nagyon szeretek túrát inditani,de most nem volt más választásunk.A szépséges falut elhagyva a kéken,szépséges tájakra értünk ki.Az út a Tagyon-hegyre kapaszkodott fel és a kezdeti meleg után kellemes felhők kúsztak az égre és az idő is kellemes lett.A kilátás pedig mindent vitt,főleg a Balaton irányába.
 |
| Szemben a Tagyon-hegy |
 |
| Kilátás a Tagyon-hegyről |
A hegy másik oldalán pedig feltűnt a Hegyestű is,amit érintett a túránk.De előtte még lement az út a szőlőskertek felé ahol véleményem szerint felesleges köröket írt le,míg újra vissza nem jött a hegyre,már a Hegyestű lábánál.Mindenhol folyt a szüret,jó volt látni a boldog embereket... Mi pedig beértünk egy erdőségbe,ahol egy idő után meredeken kezdett emelkedni az út,immár a Hegyestűre.Felérve már kezdett újra meleg lenni.Beértünk a Hegyestű látványos részére,én már harmadszor voltam itt,míg Zolika másodszor.Egy kajaszünettel erősítettünk a körülnézés előtt.
 |
| Mögöttem a Hegyestű |
 |
| Már odafenn |
Kaja után pedig körülnéztünk a Hegyestűn ahogy máskor is amikor itt voltunk.Megnéztük a bazaltorgonát,felmentünk a kilátópontokhoz,szemügyre vettük a több millió éves köveket.A tervezett félóra helyett másfél órát töltüttünk itt.Ez van amikor egy hely látványos és jó.Dolgunk végeztével a közelben lévő pecsételési ponton leigazoltuk a papírjainkat majd folytattuk a kéken,amely miután leereszkedtünk a Hegyestűről,az út a túra hátralévő szakaszán már végig szintén ment.Először beértünk egy erdőbe,erre jöttünk amikor Balatonszepezdre mentünk,de akkor letértünk a kékről jelzetlen utakra,most viszont maradtunk a kéken.
 |
| A Hegyestű |
 |
| Egy kilátás a Hegyestűről |
 |
| Már lentről a Hegyestű |
 |
| Be az erdőbe! |
Az erdőben kellemes hüvős volt,de kiérve onnan arcul csapott a meleg.Kiérve az erdőből,egy jó másfél kilométeres ingerszegény szakasz után feltűnt a Lapos-Hegyestű és a Kis-Hegyestű egymás mellett.A nagy Hegyestű kistesói voltak a Lapos 215,a Kis-Hegyestű 238 méter magas volt emlékezetem szerint ( a nagy 337).A túra elején még úgy gondoltuk,hogy lehet majd megmásszuk a Kis-Hegyestűt mert a leírások szerint jó onnan a kilátás.Ideérve azonban kezdett elfogyni az erő,nagy lett a meleg és időszűkébe is kerültünk volna ha felmegyünk.Így letettünk róla.Majd külön egyszer eljövünk ide.Most mentünk tovább a kéken,lenyügőzően szép tájon a Káli-medence keleti szélén.Jó rálátásunk volt a Balaton-felvidék nagy részére.
 |
| A Lapos és a Kis-Hegyestű |
 |
| Mögöttünk rázoomolva a nagy Hegyestű |
Az út betonútra váltott a meleg pedig fokozódott.Kezdett az erőm elhagyni,ugye nekem a fő ellenségem a meleg.Nem a távval vagy a tereppel van álltalában bajom,hanem a meleggel.A meleg kiveszi erőmet.Így történt ez most is.Az utolsó másfél kilométeren már küszködtem,míg Zolika vígan trappolta a kilométereket.Na jó,több mint tíz évvel fiatalabb ám!Végül beértünk Kővágóörsre a hetedik szakasz végállomására.A falu előtti kőtengert most kihagytuk mivel a növényzet úgy benőtte,hogy sokat nem lehetett látni.A faluba valami fesztivál zajlott,de úgy láttuk zártkörű.Megkerestük a pecsételő helyet és leigazoltunk.Ezután pedig egy éttermet kerestünk,ahol megkajáltunk.Az elfogyasztott gulyás nem volt a legjobb...alaposan elmaradt a Tolna és a Baranya megyei ízvilágtól és hús is alig volt benne..Kávéztunk és söröztünk még.A sör viszont szuper volt!Ezután pedig más nem maradt megkeresni a buszmegállót.
 |
| A gulyás nem hozta a Tolna és Baranya megyei szintet... |
Busszal lementünk a rávfülöpi vasútállomásra,onnan pedig a Kék hullám IC-vel Székesfehérvárig mentünk.Ott újra buszra szálltunk,ami már hazahozott Dunaújvárosba.Este 11-re értem lakásra.A túra nem volt rossz,de újra nagy meleg lett,ami a fő ellenségem.Ezt a szép tájak némiképp kompenzálták.
Ez volt az év tizenkettedik túrája.Most mentünk 15 kilométert ami összesítésben idén már 160 kilométert jelent.Ennek átlaga pedig 13.33 km/túra.
A Balatoni kékből egy szakasz maradt,a tervek szerint ha nem jön közbe semmi három héten belül visszatérünk és befejezzük végre!
