Nehezen indult be az idei év.Az időjárás sem fogadott kegyeibe és én sem voltam egészségileg a legjobb formában.Január utolsó péntekjén aztán nem vártunk tovább és nekivágtunk ennek az évnek is túrázásilag.Valamikor tavasszal szereztem tudomást a pokoli stadionról.Rendkivül érdekesnek találtam a történetét és azt is megtudtam,hogy valami még ma is létezik a létesítményből.Érdekel és vonzanak az ilyen helyek.Tavaszi bejegyzésemben aztán meg is írtam mindent amit erről a furcsa helyről tudni kell.Ha érdekel itt megtalálod ! Tudtam előbb utóbb eljövök majd ide,így kezdetét is vette egy ide vezető túra megtervezése.Tudtam a helyet annyira benővi a növényzet,hogy felkeresése csak azt követően ajánlott,miután a levelek már lehullottak a fákról.Ősz végére terveztük a túrát ami aztán január végén valósulhatott meg.
Tildy emlékmű Tahitótfaluban
A pokoli stadiont a Szentendrei-sziget keleti szélén Váccal szemben találhatjuk meg egy sűrű erdőben.A szigetre meg egyetlen egy helyen lehet csak bejutni gyalogosan,mégpedig Tahitótfaluban a Tildy hídon át.Ide érkeztünk,kissé későn,péntek délelőtt fél 11.kor.Bár nem várt ránk távra nagy túra,mégsem szeretek kilenc fél tíz után túrát kezdeni,de ez most így alakult.Átkeltünk Zolikával a Tildy-hídon és életünkben először voltunk a Szentendrei-szigeten!Sajnos az ünnepélyes pillanatot beárnyékolta a szemerkélő eső és a borult idő.De a falu mögött húzodó Visegrádi-hegység fenomenális látványt nyújtott félig a felhőben és párában.A település meglehetősen forgalmas volt,idegesítően forgalmas.A hegyláncon és a Szentendrei Duna ágon kivül sok szépséget nem is tartogatott.Hamar áthúztunk rajta...
A Tildy-híd
Az 1114-es főutat követtük,bár mellette haladt egy földút,de az meglehetősen dagonyás volt,így maradtunk az országuton.Ez a váci komphoz vitt.Az előtt lesz az a bizonyos erdő amelyben a pokoli stadion van.Haladtunk ezen az országuton egyre beljebb a sziget belsejébe.Maga a sziget sok érdekességet ezen a szakaszon nem tartogatott,de visszanézve fantasztikus látványt nyújtott a Tahitótfalu fölé emelkedő félig párában úszó Visegrádi-hegység.Fenomenális látvány volt,nem győztünk visszanézni! Szerencsére itt már jelentős forgalom nem volt.A sziget közepe táján egy kútra lettünk figyelmesek benn a szántóföldön.Közelebb mentünk hozzá,de semmi extra.Így mentünk tovább.
Visszanézve csodás a látvány!
Fenomenális,felejthetetlen a látvány!
Kút a semmiben
Meglepetésünkre buszok kerültek el minket! Egy csúklós menetrendszerinti járat és két túrabusz.Hát ezek meg hova mennek erre?A menetrendszerinti járat a falu és a komp között közlekedett ami azért nem semmi.A túristabuszok meg mint kiderült a közeli Bodor majorba tartottak ahol egy lovaspanzió volt.Mi pedig különösebb esemény nélkül elértük azt az erdőt amelyben feltehetőleg ott volt az egykori stadion.Ám le kellett térnünk az orszgútról,egy töltésen vezető betonútra tértünk rá.Majd jó 150 méter múlva földút vitt be az erdőbe.Erre tértük le.Az út jeges és sáros volt nem volt egyszerű menni rajta.Zolika mondta merre kell menni,de én tudtam,hogy nem arra kell amerre ő szíve szerint menni akart.Persze arra jobbnak tűnt a járás,de mivel én alaposan utánajártam,nagyjából tudtam merre kell menni.
Út a töltésen
Egy tisztásra értünk ahonnan egy bozóntos út vitt tovább.Persze Zolikának nem ízlett arra menni,de én már nem törödtem vele.Tudtam arra kell menni.Simán átmentem a kellemetlen bozótos részen,míg Zolika keservesen szenvedett ott,átkozódott is egy sort,de végül is sikeresen átjött ő is.Persze igazam volt,mert pár méter után ott volt amiért jöttünk: a pokoli stadion! Na persze sokminden nem maradt meg belőle,de a főtribün olyan volt mint a leírásokban a képeken amelyeket láttam amikor a hely után kutatgattam.Közelebb mentünk hát a misztikus helyhez!
A pillanat amikor megpillantottuk amiért jöttünk...
A lelátó lentről
Az egykori lelátón
Körbejártunk és alaposan megnéztünk mindent.Magából a focipályából semmi nem maradt azt teljesen benőtte a növényzet.Az egyik kapu látszódott még,de a most is dús növényzet nem tette lehetővé,hogy oda is elmenjünk.A lelátóra viszont felmentünk,hát alig-alig emlékeztetett valami is rá,hogy ez valaha egy stadion volt.Ezen a pályán játszotta mérkőzéseit a váci csapat majd hat évtizeden keresztül! Vácról hajóval,komppal jöttek át a sportólók és a szurkolók is.A legenda szerint még az Aranycsapat is tartott itt edzést.Minden levan írva amúgy a fent említett hivatkozásomban.A stadionban 61-ben játszották az utolsó mérkőzést,de még a hetvenes években is rendeztek itt külömböző rendezvényeket.Az építmény pedig a rendszerváltást követően lett az enyészeté..
Szurkolás!
Valaha nézők népesítették be...
A lelátó után benéztünk alá illetve mögé is.Más-más helyiségeket találtunk amelyekbe úgy tűnt hajléktalanok vertek tanyát.Szerencsére nem volt itt egy sem.A legnagyobb terem a lelátó alatt feltehetőleg az öltőző lehetett.Láttunk még leginkább vécéhez hasonlatos helyiséget meg egy kisebb szoba félét amelybe egy kazán volt! Találtunk plüssállatokat,billiárdgolyót,székeket,ruhákat,ágyneműket...szürreális és misztikus volt az egész..talán kissé félelmetes is.Jó félórát,talán többet is elnézelődtünk a pokoli stadionnál.Aztán láttam még elérjük a nem soká induló kompot amellyel Vácra szándékoztunk átmenni.Mondtam Zolikának szedje össze magát ha nem akar még egy órát várni a nem igazán barátságos időben.Így búcsút vettünk az egykori stadiontól.Örülök,hogy ez a terv is valóra vált!
Hátsó fertály
Talán az öltőző lehetett egykor....
Ez meg budinak néz ki
Nem volt út,így a sűrű erdőn kellett valahogy átvágni a közeli révhez.Szerencsére nem volt annyira benőve növényzettel az erdő,hogy ne lehessen haladni.Eljövet a stadiontól,az erdőben is hajláktalanok nyomát fedeztük fel.Volt itt minden esernyő,lábas,játékbabák,sámlik stb...és kosz.Üggyel-bajjal aztán kiértünk az erdőből vissza az 1114-es útra.Azonban még vagy 200 méterre volt a komp,így szaporázni kellett a lépteinket,hogy elérjük azt.Nem volt kedvem egy órát itt várni még.Szerencsére elértük,mehettünk át Vácra!
A váci rév
A Duna közepén,halványan látszik a Naszály
Hamar átértünk,mivel nem volt jó időnk,így csak úgy terveztem a diadalívet nézzük meg.Némi Duna parti séta után a börtön mellett hatoltunk bea városba,ahol az első utcán meg is találtuk Vác leghíresebb nevezetességét a diadalívet.Eszembe jutott,hogy Gergővel voltam itt először 2015-ben,majd Mónival tavaly.Ez volt tehát a harmadik alkalom.Zolika elsőnek járt itt,tetszett neki az építmény.Ezt megcsodálva még a belvároson át sétáltunk ki a vasútállomásra.Éppen elértünk egy vonatot amellyel aztán a nyugatiig mentünk.Onnan meg a monori vonattal húztunk ki Kőbánya-Kispestre,onnan indult a mi vonatunk haza.
A diadalív
Hat előtt már itthon is voltunk.Hamar letudtuk a 2026-os év első túráját,ebben persze közrejátszott a nem igazán kellemes idő is.Nyilván jó időben több időt is eltöltöttünk volna egy-egy helyen.Kezdésnek nem volt rossz,mégha javában betonutas túra is volt.Felejthetetlen látvány volt a félig párában úszó Visegrádi-hegység! A stadion is izgalmas volt és történelmi tény volt túrázásaink történelmében,hogy először jutottunk el a Szentendrei-szigetre.Idén a lábfájásaim miatt a rövidebb távú túrákat fogjuk erőltetni,ennek első állomása volt ez a maga 10 kilométerével!
A sorozat következő részében a Mátra egyik gerincére látogatunk el.Itt találjuk meg a romjaiban is fenséges Benevárat,amelynél a közelmúltban jártunk.
A Kékestető 1014 m magas csúcsától dél-nyugati irányban gerinc húzódik egészen le Mátrafüredig. Ennek a gerincnek a déli végén 471 m magasan találhatók Benevár romjai.
Benevár romjai
A honfoglalás után Anonymus szerint Árpád a Mátrában az Abák ősének adott birtokot: "Akkor Árpád vezér nagy földet adott Ednek és Edöménnek a Mátra-erdőben, ahol az unokájuk, Pata, később várat épített [*Gyöngyöspata]. Az ő sarjadékukból származott hosszú idő után Sámuel király is, akit kegyességéért Abának hívtak."Más források szerint Bene volt Edömén unokája, akiről Bene vára a nevét kapta. Ez a korai földvár a tatárjáráskor elpusztult.
Az Aba nembeli Csobánka család tagjai II. András alatt részt vettek a keresztes hadjáratokban és 1221-ben vitézül harcoltak a holicsi hadjáratban. A Sajó melletti csatában 1241-ben Csobánka Lőrinc IV. Béla királyt saját testével fedezte. A Csobánka-ághoz tartozó János a rábcai csatában vett részt, vitézül helytállt és Ottokár cseh király seregéből bizonyos Haslo Valtert csapatostul foglyul ejtette. 1275 után ő emeltethette a Benevárat.
Romantikus szép helyen a Mátra egyik gerincén találjuk meg a várat
Az első írásos említés 1301-ből való, amely szerint János három fia megosztozott a birtokokon ("Quod magister Ladizlaus et Samuel ac David filij Comitis Johannis filij Chubanka"). Ez az oklevél páratlan a maga nemében, teljesen felsorolja Bene várának épületeit (palota, fatornyok, ház, kincstár, nagyterem, kápolna, kapu): "Továbbá várukat felosztották három egyenlő részre, amelyből az egyik rész az északi oldalon található a palota harmadrészével és három fatoronnyal valamint egy házzal és a keleten levő kisebb helyiséggel Sámuelé. Továbbá ugyanezen palota középső harmada a nagy szoba felével és más kisebb épületekkel ugyanazon oldalon László mesteré; ugyanennek a palotának a harmadik, déli része pedig az említett nagy szoba felével ugyanazon oldalon Dávidhoz került. Továbbá az említett vár kapuja mögötti kisebb rész, amely keletről, ugyanettől a kaputól egészen addig a helyig terjed, ahol a fal végződik, ugyanezen László mesteré; azonban a másik részből, tudniillik a nyugati területről bizonyos kisebb rész ugyanezen vár közepén levő fatorony felével Sámuelhez került; a harmadik kisebb rész pedig ő az említett palotának azon részénél, amely tudvalevőleg Dávid osztályrészéül jutott ő ugyanezen torony maradék felével Dávidhoz került, és utódaira szállnak örök birtoklásra; az említett várban levő kápolnájuk azonban és ugyanezen vár kapuja közös birtokukban maradtak..."
A falak között
Az Árpád-ház kihalása után a benei Csobánkák az Aba nemzetség tagjainak nagy részével az új király, Anjou (I.) Károly ellen Csák Mátéhoz csatlakoztak. Részt vettek az 1312. június 15—i rozgonyi csatában, ahol a három testvér közül Dávid életét vesztette. A király győzelme, az Aba család súlyos veresége történelmi sorsfordulóhoz vezetett, megtört az Abák hatalma. Csobánka Sámuel visszavonult Benevárba, László birtokait magához ragadta.
I. Károly 1327. máj. 21-én megfosztotta a Csobánkákat a birtokaiktól várukat pedig hűséges hívének, Szécsényi Tamás erdélyi vajdának adományozta: "mivel Chabanka fia János fiai: Sámuel és Dávid a Cassa városhoz közeli, Tarcha folyó menti Ruzgun-i csatasíkon a trencséni Mátéval és más pártütőkkel szemben vívott ütközetben fegyvert emeltek ellene, és mert hűtlenségükben Máté embereivel együtt később is számos gaztettet, pusztítást, gyilkosságot és erőszakoskodást követtek el, elveszi tőlük összes birtokaikat — elsősorban is a Heueswyar m.-ben fekvő Gunges, Bene, Halaz és Noguth birtokokat —, egyben a hasonlóan vétkes [Chabanka fia] Péter fiát: Pált is megfosztja minden, a szóban forgó birtokokat illető jogától,... Ezek után tekintetbe véve a néhai Farkasius mr. fiának: Tamás erdélyi vajdának, Zounuk-i c.-nek mindazon érdemeit, amelyeket királysága kezdeteitől őt szolgálva szerzett, kérésére örök jogon neki adományozza Chabanka fia János fiainak: Sámuelnek és Dávidnak, továbbá az említett néhai Lászlónak az országban fekvő összes, kivált pedig név szerint is említett birtokait."
A Mátra gerincén
Szécsényi Tamás örökösei egészen 1424-ig birtokolták Benevárat.Csobánka Dávid és Csobánka Péter számos pert indítottak a birtokaik visszaszerzése érdekében, de a nagyhatalmú vajda ellen nem értek el eredményt. Gilétfi Miklós nádor 1346. febr. 22-i oklevelében az olvasható, hogy korábban előtte megjelent Chabanka fia János fia Sámuel fia Dávid, aki előadta Tamás egykori erdélyi vajda, Zonuk-i comes ellenében, hogy Gyungyus, Bene, Halaz, Sadan, Jeneu és Aruk birtokokon levő részeit régi határai mentén bejárva magának iktattatni akarta saját joga nevében és Tamás ennek ellentmondott. A vizsgálat során hűtlenség vádja továbbra is fennállt, így a nádor ítélete szerint Szécsényi Tamás a bortokok jogos tulajdonosa.
Szécsényi Tamás 1354. szeptember 18-án huny el, Benét, Benevárát fia Mihály (előbb váci, majd egri püspök) örökölte. 1394-ben a Szécsényi családból származó Kónya-bán fiai Frank és Simon Bene várának a birtokosai. Ők már Gyöngyösön laknak, Bene vára és Benefalva ekkor már elvesztette jelentőségét.
Számos kiomlás figyelhetp meg a falakon
Zsigmond király 1424-ben Bene várát Ajnácskővel együtt a Salgai Szécsényi családtól hűtlenség miatt elkobozza. Egy 1424. szept. 19-i oklevél szerint Berzewicze-i Paharnok István Aynaskw (Ajnácskő) és Bene királyi várak várnagya. 1430-ban a királyné, Cillei Borbála tulajdona.
1435-ben Zsigmond a hűtlenné vált Salgaiaktól elvett és a Berzeviczieknek elzálogosított Gyöngyös felét, Bene és Zsadány birtokokat, Halászt és Szászberekét 4100 forint fejében a Rozgonyiaknak kiváltani megengedte. Ugyanezeket a birtokokat és Poroszló egy részét 1438-ban Albert királytól adományként is megkapták a Rozgonyiak (galéria).
A közeli Pata várát (Gyöngyöspata) 1459-ben a cseh Giskra emberei, Ulrik és Zagyvafői Andriskó szállta meg 600 lovassal és szekerező gyalogsággal.Bene várát a huszita martalócok feldúlták és felgyújtották. 1497-ben kelt birtoklevél a várat szétrombolt állapotban jelzi, mint Kanizsai birtokot.
A vár feltárása 1982-ben kezdődött, a kiásott falakat megerősítették. 2020-ban számos kiomlás figyelhető meg a falakon.
Az utolsó várfal A várhoz legkönnyebben Mátrafüred esetleg Mátraháza felöl tudunk eljutni.Jelzett turistaút vezet ide,de a környéken számos jelzett túraútvonal fut,így sok-sok remek túrával kombinálható a Benevár meglátogatása.
Mi eddig egyetlen egy alkalommal jártunk itt,mégpedig 2025 karácsonya előtt Zolikával tettünk itt egy remek túrát.A környék nagyszerű így nincs kizárva,hogy valaha még erre vet minket a sors.A filmünk erről a túráról szól és mutatja be a Benevárat is!
Azt nem egészen tudom,hol van a tavalyi hó,de emlékezetem szerint erre mifelénk tavaly egy deka hó sem volt.Így hát nem is lehet sehol.Na,de az idei!Hát szó mi szó az is erősen olvad,de...nagyon régen látott hómennyiség hullott erre mifelénk az elmúlt hetekben,talán tíz éve nem volt ekkora hó.Mivel igen fagyosak voltak az elmúlt napok,így ez a hó meg is maradt.Csupán az utóbbi egy-két napon emelkedett fagypont fölé a hömérséklet,így ez a hó is erősen olvadni kezdett.Mielőtt elkezdett volna végleg eltűnni,tettünk egy kis túrát a kutyámmal Rexivel a mellettünk lévő erdőben.A fák között persze még böven volt hó,de sütött a nap és már nem volt hideg sem.Így kellemes volt a séta.
Rexivel az Alsó réten
Itt kilehet menni az erdőből van menni lehet tovább
Még mindig várat magára az idei első túra,de reményeink szerint már csak pár napig és hát már hiányzik a menés,ezért is jöttünk le az erdőbe járni egyet.Na persze ezt hetente egyszer amúgy is megtesszük.Itt a mi erdőnkben bőven van sétány és van egy erdei tornapálya amely egy kört ír le az erdőben,ennek távja másfél kilométer.Mi ugyan elszoktunk kobászolni erre-arra,így összeszok jönni akár 3 kilométer is,de a kettő garantált.A kutya is élvezi,hogy itt szabad és kedvére szaladgálhat.Ritkán vannak erre mások,így szabad a terep.Ma sem volt lenn senki csak mi.Így nyugodtan sétálgathattunk.
Séta közben az erdei tornapályán
Rexi kedvenc helye
Össze is jött ma is a két - két és fél kilométer.Bemelegítésnek jó,számomra főleg,hiszen lábfájásokkal küzdök lassan féléve amely hol alább hagy,hogy jobban fáj.A heti meló sem tett jót,hiszen rengeteg volt a héten a munka amely nem használt a lábamnak,de ma a séta közben azt éreztem,hogy nem fáj és képes vagyok egy túrára.Hamarosan így úgy néz ki neki vághatunk végre a 2026-os túraidénynek,jelen állás szerint (ami változhat) úgy tűnik a pokoli stadionos túrával kezdünk a Szentendrei-szigeten ahol még sosem jártunk.Tervezem amúgy majd valamikor,hogy az északi szigetcsúcsra is kifogunk egy szép napon túrázni ahonnan páratlan látványt nyújt a Dunakanyar.Na,de mindez a jövő zenéje.A hóból most bőven elég volt,remélem idén télen már nem lesz több...
Még egy kicsit várni kell az idei első túránkra (bár tavaly is februárban kezdtünk),így addig is valamivel el kell ütni az időt itt a blogban is.Mivel mostanában voltak a Sorrento sziklás túráink évfordulói,így adja magát a téma,hogy összefoglaljam az eddigi itteni élményeinket.Tulajdonképpen a Sorrento sziklák akár az ikonikus helyek sorozatomban is szerepelhetnének és alighanem fognak is.Hiszen immár ikonikus helyszíne túrázásainknak.
A Sorrento sziklákat a Budai-hegység legdélibb rögvonulatán a Csiki-hegyekben találjuk meg Budörstől északra,Budakeszitől enyhén dél-keletre.Nevüket ha jól emlékszem az olaszországi Sorrentoról kapta amit a legenda szerint a turisták neveztek el így a táj hasonló szépsége és adottságai okán.
Az első találkozás
Én először 2016 vége felé szereztem róla tudomást,egészen addig a létezésükről sem tudtam.Egy a you tube-n fellelhető amatör túrafilmben láttam.Nagyon tetszett a film és megfogott a dolog.A film készítője meg nagyban inspirált abban,hogy magam is ennek a hobbinak hódoljak aztán a jövőben.Sajnos idővel a film és az alkotója is eltűnt a videómegosztóról,de én már tudtam,hogy elfogok jönni ide.Annál is inkább,mert nincs igazán vészes távolságra az otthonunktól.
Gergővel való terveink megbeszélésén már szerepelt is a 2017-es bakancslistánkban és,hogy-hogy nem ez lett az év első túrája.Akkor még nem tudtam,hogy valahányszor erre járok,az mindig csak télen lesz.Aztán 2017 január közepén útra is keltünk Gergővel és egy havas,de fantasztikus körtúrát tettünk Budaörsről a Sorrento sziklák érintésével.Az élet egyik legjobb túráján még érintettük Csillebércet és az Odvas-hegyet.Örök emlékként vonult be a szívünkbe mind a hely,mind a túra.
Gergő a szikláknál 2017-ben
Jómagam első alkalommal az ikonikus helyen
Megfogadtuk Gergővel,hogy egyszer majd jó időben visszatérünk.Sajnos aztán ezt az élet nem adta már meg.Közel két év múlva Gergő már egy ennél is szebb helyre ment túrázni..Teltek a hónapok az évek,valahol mélyen mindig is ott volt bennem a Sorrento sziklák,de nem vezetett erre semmi,egészen 2021 januárjáig.Ekkor találkoztam újra harminc év múltán Pisti barátommal,akivel megbeszéltünk egy túrát.Mivel itt lakott a környéken,adta magát a dolog,hogy visszatérhessek (újfent télen) a Sorrento sziklákhoz.A túrára elcsaltam még Zolikát és a Tizedes barátomat is.Szintén egy havas,látványos dolog kerekedett a dologból,el is voltunk,míg Zolikát addig-addig basztattam,hogy megelégelte.Kicsit bénázgatott ezen a túrán én meg oda-oda szóltam amit aztán nem vett jó néven.Így kicsit fagyos hangulatban zárult a túra.Pedig szép volt magával a Sorrentóval és sok-sok eddig számomra ismeretlen hellyel.Budakesziről indultunk amúgy és Budaörsön fejeztük be,tehát ez nem körtúra volt már.
Másodszorra itt,napra pontosan négy évvel az első alkalom után
Gyönyörű hely!
Harmadjára 2023 december végén voltunk itt,újra télen.Most csak Zolikával jöttem és Budaörsről szándékoztunk menni a sziklák érintésével a Normafáig.Így is lett.Amikor megérkeztünk Budaörsre úgy tűnt kitünő napos túraidőnk lesz.Aztán ahogy mentünk bele a túrába és haladtunk fel a hegyen egyre inkább rákapcsolt a szél.Ennek az lett a vége,hogy a szikláknál már viharos szél fújt.Kapaszkodni kellett,hogy le ne vigyen minket a szél a mélységbe,valamint féltünk,hogy nehogy egyik fát kicsavarja és az ránk dőljön.Ennek ellenére megcsináltuk a túrát amelyen méterről méterre lett egyre szarabb és ocsmányabb az idő.A sziklák most is szépek voltak,de a hatalmas szélben nem nagyon volt élvezhető...
A harmadik alkalommal
Ez a három alkalom volt,hogy eljutottam ide.Érdekes,hogy mindhárom alkalommal télen sikerült ez.Pedig Gergővel és Zolikával is megfogadtuk,hogy egyszer végre jó időben is eljövünk ide,mert valószínűleg akkor jobban élvezhetőek a hely és a táj addotságai.Ez eddig nem sikerült,de ha egészségem is engedi akkor ezer százalék,hogy jövünk még ide.Az sem baj ha télen,mert azért ez télen is nagyon szép,ezt el kell ismerni.Nagyon jó túrák tehetők erre,ezerféleképpen kombinálva,rengeteg a turistaút a környéken a látnivaló.Nagyon-nagyon király környék ez.A szívemhez is nőtt,kedvelem is és hát sok immár az élmény innen is.Mindhárom túra jó volt ami erre vitt,de persze az elsőt amit Gergővel csináltunk,azt nem tudja überelni semmi.Remélem és hiszem,hogy Gergő is magával vitte annak a fantasztikus túrának a csodáját és emlékét...
A harmadik alkalom,lesz-e negyedik?
Ezekről a túrákról is készültek filmjeim.Hogy-hogy nem ezek nem éppen a legjobb minőségűek lettek,de legalább vannak.Ezeket én most nem teszem be ide.Benne vannak a blogban az adott helyen már és ott van a you tube csatornámon.Rákesel ha érdekel a Zolee&Gergő túrák csatornára és ott a Sorrentos videókat keresed.Meglesz az.
Nem mondhatni,hogy ideális telünk van.Persze most van igazi tél,csak ugye,elszoktunk ettől.A korábbi években hozzászoktunk,hogy mindig van jó idő a télen,amikor ideális a túrázás is.Amikor teljesen jó az idő a túrázásokhoz,nincs meleg,de nincs igazán hideg sem.Ha szerencsénk van a nap is süt.Aztán be-be esik egy-egy havas túra is.A mostani tél viszont igazi tél.Mert nem az,az igazi tél amiket mi szeretünk,hanem ez a mostani.Nézzük meg mi volt eddig.A december 90%-ban ködös volt az idő.Amiben én persze nagyon szeretek túrázni,lásd a benevári túránkat,amitől odáig voltam meg vissza.Aztán beköszöntött a január,ez meg 99%-ban havas és hideg,jég van,térdig érő hó,vagy ez nincs akkor sár,locspocs (bár ez igazán majd ezután jön).Lehúzhatjuk a vécén a mostani telet?
Ilyen most a Szentendrei-sziget
Mondhatni lehetnénk tökösebb gyerekek,hiszen voltak olyan idők amikor ez meg sem kottyant.De én már így 55 körül nem akarok annyira tökös lenni.Megmondom az őszintét,nincs nagy kedvem neki vágni,de feltehetően azért előbb-utóbb persze majd útnak indulok.Talán az a baj,hogy van ennél nagyobb gondom is.A lábam újfent egyre többet szarakodik,kezdek egyre többet szenvedni vele.Akkor kezdődött amikor levittem a kutyát sétálni és annyira tetszett neki a hó,hogy szaladt volna benne,persze pórázon csak azt értük el ezzel,hogy rángatott maga után.A lábamnak ez meg a mély hóban valahogy nem tett jót.Így szenvedős pár napja a dolog.Várok még pár napot,hátha csak átmeneti zavar,ha nem akkor kénytelen leszek orvoshoz fordulni,bár mire időpontot kapok,lehet nyár lesz...
Naplás tó
Három túra van kitalálva pont ezekre az időkre.Számolva a nagy hóval és a sárral meg a latyakkal,ezek a túrák pont olyanok,hogy legalább a fele távjuk betonutas.A sorrendet nem véstük kőbe,de jó lenne ha ezek a túrák minél előbb lezajlanának,mert februárra már más van kitalálva.De éppen a fenti okok miatt várakozik az első túra.A háromból jó lenne legalább kettőt megcsinálni.Egyelőre nem nagyon látszik a horizonton jobb idő,de ha be is jön,akkor az olvadás fog nem kis gondokat okozni...Szóval mióta ez a blog íródik,ez a legizgalmasabb tél,ha az időjárást nézzük.Persze ha a lábam csak egy kicsit is javul,azért nekivágunk majd az év első túrájának.De jelenleg várakozó állásponton vagyunk...
Akkor itt a szokásos filmes összefoglaló az előző évről.2025-ben is minden túráról készült videó,de most vannak köztük olyanok is,amelyekről csak képes videó készült ami azt jelenti,hogy képeket állítottam sorba,különféle effektekkel és ezek alá adtam egy háttérzenét.Most is megírom,mert mindig van egy-egy fotelhuszár aki beleáll ebbe vagy abba,hogy ez egy hobbi,elsősorban saját szórakoztatásra készül.Az égvilágon kivül sem óhajtok senkinek sem megfelelni,nem profi filmesek vagyunk a filmek nem a cannesi filmfesztiválra készülnek.Sokan űzik ezt a műfajt a videómegosztón,vagy aki sokkal jobban csinálja mint én,de van aki rosszabbul.Ha nem tetszik a videó egyszerűen bökj rá egy negatív lájkot.Ezzel nekem nem tudsz ártani,hiszen egyfelöl nem adok fotelhuszárok véleményére,én tudom mennyi munka van egy ilyennel,másfelöl a negatív lájkokat 2025-ben sem mutatta a you tube,tehát ha egymillió negítvot teszel rá akkor sem fog látszódni,max én látom a statisztikában ha nagy ritkán rá nézek.Engem ez a vidózás kikapcsol,nagyon sokat segített abban,hogy Gergő halála után talpra tudjak állni.Ha érdekel valamelyik film nem muszály itt megnézned,egyszerűen ha rájuk kattintasz beadja a you tuben és megtudod nézni ott!
2025.ben első túránk a Vértesbe a gánti bauxitbányához vezetett.Régóta függőtt már ez a túra még Gergővel is terveztünk.Most sikerült valóra váltani.A film átlagos minőségű valamennyi haszonos tartalommal is megtöltve.
At év második túráján a csodálatos Szent György-hegyet fedeztük fel.Nagyszerű túra volt meglehetősen hideg időben.Ebben a filmben már észrevenni,hogy a kamera itt-ott küszködött.Elmosódik a kép vagy homályos.Kezdtem agyalni egy új kamerán...de azért nézhető a film.
A harmadik túra a szintén betervezett elfeledett síúgrósánchoz vezetett a Mátrában.Fantasztikusan szép volt és érdekes minden februárban.A kamera elsősorban a fehét hóval szenvedett valahogy nem ízlett neki.A film azért itt is nézhető.
A tél utolsó túráján az immár szokásos Dunán innen,Dunán túl teljesítménytúrára mentünk.Erről az előző két évben is készült film így sok újat nem tudtam mutatni,de azért filmeztünk.Itt sok problámánk nem akadt a kamera is tette a dolgát elfogadható minőségben.
A tavasz első túrájára szuper túraidőben került sor amelyen a Mecsek ismeretlen szurdokát a Zsidó-poklot fedeztük fel.Az egyik legjobb minőségú film lett az első félévben.Persze csak ha jól emlékszem.
Már alaposan benne voltunk a tavaszban amikor a Balatoni kéket folytattuk az ötödik szakasszal ideális túraidőben.Itt sem volt különösebb problémánk a film nézhető kategória.
Áprilisban a csóri horgokhoz mentünk amely újra egy fantasztikus túraélmény volt.A film itt is elég jó lett,egy-egy helyen esetleg előfordul némi kameraszenvedés.
Népes csapattal tértem vissza a Cuha-szurdokba és a cseszneki várhoz április vége felé.Annyira sokan voltunk,hogy úgy gondoltam,hogy egy filmezés csak bezavarna a túrába,így nem készült itt film.Utólag októberben állítttam össze egy képes videót a túráról.
Egy új helyre mentünk májusban a Sokórói-dombságban.Voltak benne szenzációs tájak,de volt ami csalódást okozott.Sajna éppen arra nem jutott idő amit a legjobban akartunk,a pannonhalmi apátságra...a filmben itt-ott küszködik a kamera,de összeségében jó lett az alkotás.
Május közepén végre összetudtunk hozni a Rotary körsétányon is egy kört.A sok zöld aztán nagyon zavarta a kamerát,nem nagyon boldogult a helyzettel,így aztán ez a film nem éppen csúcsminőségű lett...
Az erős tavasz után egy gyenge nyarunk volt,a Balatoni kéket folytattuk a hatodik szakasszal.A forróságban a kamera is nagyon gyengélkedett.Sok az összemosodás a filmben,ez most nem lett jó...
Balatoni kört kezdtünk augusztusban.A film erősen közepes lett.Úgy tűnt a forróság nem az én kamerámnak a kedvence...
A dombóvári Konda-völgyes túrával zárult a nyár.Zavaróan küszködött már a kamera.A film így nem lett jó,nem nagyon tudta visszaadni az ottani szépségeket.Újra erősen gondolkodtam egy kamera váltáson...
Hiába volt már ősz,nagy forróságban került sorra a kishegyi kilátóhoz vezető túra Balatonlellén.Valamelyest javult a minőség,de még messze volt attól amit én elvártam.Gyüjtügettem már az új kamerára...
Ízig-vérig igazi őszi túrán tértem vissza a mecseki Réka-völgybe.A körmények ellenére elfogadható lett a minőség vagy inkább úgy mondom a közepesnél kicsit jobb lett...
Gergő hetedik emléktúráján nem volt a legjobb idő.Erősen közepes lett a film...
Újra képes videó jött,ismét népes csapattal túráztunk ezúttal az Apátkúti-völgyben a létező legszebb őszi körülmények közepette.
Immár új kamera dolgozott a szivárványhídas túrán amely az ősz utolsó túrája volt.A párás időben elfogadható minőségű film jött össze.
Szenzációs misztikus,ködös túrával indult a tél a Mátrában.A ködös idővel jól boldogult a kamera és filmen is érezni a misztikumos hangulatot.
A Prédikálószékre és a Vadállókövekhez tértem vissza az év utolsó túráján.Fagyos szeles szél fújt,de napos idő volt.A kamera úgy ahogy elboldogult vele,talán a vadállóköveknél lehet némi hiányérzet a minőséggel.
Ez tehát az éves termés.Maradtak emlékeink az amúgy jónak mondható 2025-ös évről is.Az idei túrák sok-sok mindentől függenek.Most például e sorok írásakor akkora hó van ami szinte lehetetlenné teszi az elindulást.Aztán újfent lábfájásaim vannak,ha nem javul akkor doki..Tavasszal jönnek a választások,ki tudja,hogy reagál a nép,egyesek szerint még polgárháború is lehet...(reméljük nem).Mindez belezavarhat a terveinkbe.Jó hír viszont,hogy legalábbis jelenleg anyagi problémák nem hátráltatnak.Ha megyünk akkor továbbra is készülnek a filmek a túrákról,mert bár róluk eddig nem esett szó,de sokka-sokkal több a pozitív visszajelzés mint a negatív.
Január 4. és újabb év telt el.Ma van Rexi hatodik születésnapja.A kis poronyból,hatalmas dög lett,akkora amire mi sem számítottunk.A keverék kutyust még fiatalon ivartalnítani kellett,ettől kezdve meg hízásnak indult.Sajnos nem tudom annyit levinni az erdőbe,mezőre,rétekre,hogy maximálisan kielégítsem a mozgás igényét,de lehetőség szerint persze leviszem.Sajnos a különféle problémák miatt teljesen rám maradt a kutya gondozása,így előfordul olyan is,hogy miatta nem tudok elmenni túrázni,mert nincs aki levigye.Móni a betegsége miatt nem tudja.Szerencsére Zolika tesója elvállalta ezeket az alkalmakat és ha éppen nincs más dolga akkor jön és leviszi ha én éppen túrázni mentem.
A kis kutya kilenc hetesen
A nagy kutya majd hatévesen
Ettől függetlenül elvagyunk mint a befőtt,sokat játszunk és megszépiti a mindennapjainkat.Sokat nevetünk és általa vidámság költözött abba a házba amelybe Gergő halála mély letargiát okozott.Így örökre hálás vagyok neki,vigyázok rá és óvom,hogy soha ne bánthassa senki és soha ne kerüljön az utcára.
