Abban az évben háromszor túráztunk mindössze,ebből kettő a Tarnaleleszi nyaralásunkkor esett meg.A mesés Heves-Borsodi dombok között töltöttünk egy hetet.Aki nem tudná annak írom le,hogy a Heves-Borsodi dombság a Mátrától és részben a Bükk-hegységtől északra nevezett terület.Érthetelen miért csak dombság,hisz számos hegye emelkedik 500 méter fölé,miközben vannak az országban olyan hegységek amelynek magasságai alig-alig érik el a 400 métert...A Heves-Borsodi dombságban nincs sok jelzett turistaút,de azért akad.Meg aztán a jelzetlen útakon is számtalan csoda köszönhet szembe.Szóval az ezredforduló évében ott nyaraltunk Tarnaleleszen amely hosszan benyúlik a dombság egyik völgyébe.Gergő már élt,de még kis pórbafingó volt.Az éppen első születésnapját elérő csöppségre házigazdáink vigyáztak míg mi neki vágtunk a hegyeknek,pontosabban a domboknak.
A falu legutolsó házában voltunk megszállva.Mögöttünk a csodás erdő és az Ózdig elhuzódó völgy.Próbaképp elindultunk ezen is,mondták lesz egy tó is arébb,de kedves nejem akivel itt voltam nem sokáig bírta a strapát az amúgy sima,teljesen jól járható völgyön.Így max 2,5km-et ha behatolhattunk a völgybe.De én túrázni (is) jöttem ide,így úgy döntöttem másnap ha kell egyedül is,de megmászom a falu fölé emelkedő Kis-kőt.
A kert végében emelkedett a völgy fala melynek tetejénél csodás fensík volt.Ide mindennap feljöttünk mert már innen is messze ellehetett látni,na meg le a faluba is.Ám még innen is valóságos óriásnak tűnt a Kis-kő tömbje.
A falu fölé emelkedő óriás |
A fensíkon |
Az egyik reggelen aztán nekivágtunk.Kedves nejem úgy döntött jön velem,felkészítettem ha nem bírja én nem fogok vele visszafordulni,kénytelen lesz egyedül visszajönni.Az egész dolgot nehezítette,hogy nem volt térképünk akkor a területről na és persze jelzett turistaútak sem vezettek fel a Kis-kőre (ez elképzelhető,hogy azóta változott,de a történetem kétezerben játszódik).Nem kellett neki visszafordulnia,meglepően jól bírta a csúcsig csak felfelé vezető túrát.Nem sok dolog van amúgy amire emlékszem,de arra igen,hogy a Kis-kő nem volt igazán messze és jelzetlen és a semmilyen se útak ellenére hamar felértünk.Nem tudom milyen magas lehetett a hegy,de ötszáz méter körül stagnálhatott.
A Tarnalelesz környéki hegyek,a jobb oldali a Kis-kő |
Odafent sziklás rész fogadott erkélyszerű szikla kiállásokkal,vigyázni kellett mert nagyon lehetett volna zuhanni.Persze voltak biztonságos részei a hegynek.Ám a kilátás fenetikus volt.Teljesen jól lehetett látni a Bükk és a Mátra vonulatát a Kékestetőt a nagy toronnyal,valamint alattunk a falut és a völgyet.Pompás hely volt!Nem is nagyon akarodzott innen elmennem,nem is mentünk.Vagy két órát ültünk fenn a sziklákon a csodás időben a fantasztikus kilátást kémlelve.Szerencsére rajtunk kivül senki nem járt erre.
Kilátás a völgy felé |
Nem tartott sokáig feljönni,nem volt tán egy óra sem.Lefelé meg még ennél is könnyebb volt,tán félóra.Abszolúlt nem volt nagy túra,de nem is az volt a lényeg.A kilátásért mindenképp megérte felmenni.Sajna Gergő még annyira kicsit volt,hogy kimaradt ebből.Azóta se jártam erre (Gergő igen,de nem volt odafenn),kevés esély van rá,hogy erre vet újfent a sors.Akkori házigazdáink közül már csak egy valaki él,így talán nem olyan reménytelen a helyzet.Hátha sikerülhet még ide eljutni.Akkor nem csak a Kis-kőt hanem a völgyet is végigjárnánk Gergővel.A túra nem volt sok tán oda-vissza 6-7km.
Ez volt számomra a XX.század utolsó túrája.
Ismét a fensík |
A Heves-Borsodi dombságról még egy rövidke elmélkedés:
A földrajzi kistáj határa, kiterjedése, domborzati besorolása máig vitatott. Az elmúlt 80 évben számos földrajztudós, kutató és térképész kívánt pontot tenni a polémiára e vidék elnevezésével, körülírásával, domborzati tulajdonságai alapján történő besorolásával, ám a tájegységnek jelenleg sincs általánosan elfogadott neve. A helybeliek egyszerűen Bükknek hívják. A területre vonatkozó térképek, tanulmányok, kutatások sokféle megnevezést használnak,mint pl: Bolhád,Borsodi-dombság,Felső-Tarna (vidéki) dombság,Heves-Borsodi hegyhát,Kisbükk,Óbükk,Ózdi-hegység,Vajdavár-hegység stb.
A zavart tetézi, hogy a média olykor az Aggteleki-karszt sőt a Zempléni-hegység részeként említi ezt a vidéket.
A Cartographia és más mértékadó térképészeti cégek kiadványain rendszerint a
A Cartographia és más mértékadó térképészeti cégek kiadványain rendszerint a
Heves–Borsodi-dombság elnevezés szerepel.
Kilátás... |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése