Mivel ebben a hónapban (2017 április) bakancslistánk fő célpontja a mecseki Zengő,így pár bejegyzésem a napokban most erre fókuszál.Nem elöször fogunk menni a Mecsek legmagasabb csúcsára (legutóbbi itteni túrámról itt lehet olvasni).Jártunk már itt jópárszor,most az egyik kilencvenes évekbeli túráról írnék,amelyen ha jól emlékszem hatan,de lehet,hogy heten vettünk részt,hisz jött velünk atyai jóbarátom Sándor is.
Természetesen ezúttal is mecseki főhadiszállásunkon a Nyárádi kunyhóban nyaraltunk a díszes társasággal.Eleve a Zengő túrát szántuk a nyaralás fő túrájának,célpontjának.Tudtuk nem lesz egyszerű menet,hisz a Nyárádi kunyhótól a Zengő,majd onnan le Hosszúheténybe,vissza Püspökszántlászlón át a kunyhóhoz az bizony egy kemény 30km-es túrának néz ki.Erre készültünk egész évben.Ehhez képest...
A túra elötti este egy kicsit bulizósra sikerült,alaposan leittuk magunkat és éjjeli (hajnali?) fél3 - 3 körül kerültünk ágyba.Reggel 7 körül pedig várt ránk az indulás..
Mivel Sándorral előre megvolt beszélve ez az időpont nem viszakozhattunk.
Őt szántuk túravezetőknek és nem akartuk megsérteni vele,hogy inkább mégse akarunk mi most menni.Így félig kómásan és másnaposan vágtunk bele a nagy kalandba.
Indulás a kunyhótól ezúttal is.A kunyhó mellett a fehéres épület a Vörösfenyő kulcsosház amúgy, majd egyszer írok róla is. |
Természetesen a Nyárádi kunyhótól indultunk,de előtte még leszaladtunk a forráshoz friss vízért,hisz várható volt a hőség mára,kelleni fog a hűsitő,a legközelebbi forrás meg olyan 10km múlva fog csak jönni.
Ahogy az innen induló mecseki túrák többségén ezúttal is a sárga sáv jelzésen vágtunk neki a túrának.Aztán eszméltem,hogy erről le sem kell térni,hisz ez pont a Zengőre vezet.Következtek az emelkedők sora...Szószék,Dobogó,Cigány-hegy.De meglepetésemre az induláskor még elcsigázott társaság kezdett magához térni és erőre kapni.Na meg kedvet kapni a túrához,elvégre erre vártunk egész évben.Sorra vettük viszonylag simán az akadályokat a nehéz kaptatókat.Megfelelő tempóban haladtunk.
A Szószék erdeje |
Persze a hegység szépsége most is magával ragadott minket.Jó egy órás út után értük el a Cigány.hegyet ahol ekkor még a régi formájában állt a kilátó,de a kilátás élvezhető volt.Itt tartottuk az első pihenőnket.Meg aztán egyre melegebb lett és nem is az elöző este,hanem a meleg kezdte fogyasztani erőnket.Persze ez korai volt,hiszen szinte még az út negyedénél sem jártunk.Fél órát csodáltuk a Mecseket a régi Cigány-hegyi kilátóról,majd újfent erőre kapva folytattuk a túránkat a sárga jelzésen tovább.
Úton a Cigány-hegyre |
A Cigány-hegyi kilátó még a régi formájában |
Innen aztán lefelé vezetett az út,kereszteztük a kék jelzést majd egy gyönyörü zöld réten találtuk magunkat amelyen bárányok legeltek.A Miske-tetőn jártunk.Az út talán legkellemesebb szakasza volt ez,látszott elöttünk a Zengő,mögöttünk pedig a Cigány-hegy.Persze a délelöttbe fordult nap egyre erősebben sütött,kezdett 30 fokhoz közeliteni a hömérséklet,de ez a szakasz könnyű volt,különösebben nem izzadtszott meg egyikünket sem.Persze a víz készlet fogyott,de már nem volt messze a legközelebbi forrás,amelyet a Hárs-tető megmászásával el is értünk.Itt a Diós-kútnál tartottuk második pihenőnket.
Valahol a Miske-tető környékén |
Lefelé jövet a Diós-kúttól Sándor úgy döntött,hogy egy kis időre búcsút veszünk a sárga jelzéstől,de csak azért,hogy leröviditsük az útat.Egy erdő gazdasági útra tértünk le,ezen mentünk 1km-t kb, ahol újra rátaláltunk az elhagyott sárgára,így visszatértünk rá.
Következett az út legnehezebb része.Úgy is mondhatnám brutális szakasz jött.Nyilván voltatok már itt talán páran azok közül akik esetleg betévednek ide és olvassák soraimat.Ők tudják,hogy ez a sárga út itt a Zengő északi oldalában brutális.Ezen lényegében csak lejönni szoktunk,úgy is brutális.Hát akkor felfelé...
Amúgy itt volt velünk az a nőcike is aki ha olvassátok a blogomat akkor nyilván emlékeztek rá,hogy annyi kellemetlenséget okozott egy Visegrádi-hegységi túrámon (ha nem tudjátok miről van szó erről a sztoriról ezen a helyen olvashattok).Itt ellentétben a Visegrádi-hegységgel kitünöen állta a sarat és olyan ügyesen megmászta a rendkivül meredek Zengőt,hogy mindannyiunk elismerését elnyerte odefenn...sőt még évek múlva is dicsérték ezért a teljesitményért a srácok.(bezzeg ha látták volna Visegrádnál...)
Én piszokul szemvedtem itt felfelé,izzadtam mint a ló és a meredek hegyoldal is kezdte kimeriteni erőmet.Óriási erőfeszitéssel tudtam csak megmászni itt a Zengőt.
Na de felértünk.Itt voltunk végre a világ tetején.
Csodáljuk a kilátást a Zengő-kilátón |
Felmásztunk az ekkor még jobb állapotban lévő zengői kilátóba ami nem más mint egy geódéziai mérőtorony.Nyilván mindenki látott már ilyent,van jó pár az országban.Na és itt fent csodálva a kilátást tartottunk egy nagy pihenőt.Mindig is szeretek ide feljönni mert a kilátás az gyönyörü.Ezuttal meg tökéletes időnk is volt hozzá,szinte mindent lehetett látni.Ugye eleve a Mecsek csaknem egésze belátható,de én láttam a távolban a Drávát is,a Villányi-hegységet,talán a Dunát is.A Badacsonyt viszont nem (pedig állitólag látni).Szóval fantasztikus volt mint mindig.
Nem tudom meddig lehettünk itt,nem is érdekelt.Jó volt itt lenni.Aztán megkezdtük az ereszkedésünket le Hosszúheténybe a sárga3 jelzést választva (majd a kék3-ön jövünk fel legközelebb).A brutál emelkedő után nagyon kellemes volt lefelé az út,nem soká le is értünk a festői Hosszúheténybe.Ekkor Hetény vezér szobra még nem volt meg,legalábbis nem tudtunk róla,megvolt azonban egy jó kis étterem féle ahol úgy döntöttünk megebédelünk.
Persze ebéd elött az a söröcske életmentő volt...
Püspökszentlászlói-völgy |
Hosszúhetényre ezenkivül most nem sok időt vesztegettünk,indultunk mostmár vissza irányba a Püspökszentlászlói-völgyön.Ez a völgy is gyönyörü hisz a két óriás a Zengő és a Hármashegy között helyezkedik el.Nagyon kellemes szakasz!Az út is szinten megy,élvezet erre járni.Mindig szerettem itt túrázni.Hosszúheténytől olyan 2,5km mire elérjük Püspökszentlászlót amely a Mecsek egyik gyöngyszeme.A rendkivül kellemes környezetben elterülő település még Hosszúhetény része,egyik jellemzője,hogy itt csak az egyik felén sütik meg a palacsintát.Ennek pedig az az oka,hogy a falu egyetlen utcáján csak az egyik oldalon vannak házak.Hetény felöl ha jön az ember akkor elöbb egy haranglábbal találkozik,majd a település végén van a kastély és az arborétum.Ekkor a kilencvenes években még nem volt felújítva.
Püspökszentlászlói kastély |
A kastély elött van a híres apáca temető amelynek érdekessége,hogy akik itt nyugszanak azok mindegyike megérte legalább a 80-ik életévét,de a többség a 90-et is!A kastély pedig apácazárda volt régen,ekkori ittjártunkkor nem emlékszem,hogy miként funkciónált,manapság pedig látogatható.Itt tartották házi örizetben Mindszenti József biborost is.(ha jól tudom).Az arborétumra ezen túra keretein belül nem vesztegettünk időt,ha emlékezetem nem csal ekkor nem is volt éppen jó állapotban.
Indultunk vissza a falu végénél újra beköszönő sárga jelzésen.Innen már ugyanaz volt az út mint idefele.Most is megkellett mászni a Hárs-tetőt,a Diós-kútnál frissitettük víz készleteinket amely már elég lesz a kunyhóig.
A Miske-tetőn pihentünk egyet ekkora már fáradt volt a társaság,de ehhez képest jól bírtuk.
Visszafelé már nem mentünk fel a Cigány-hegyi kilátóba.Mentünk tovább,jött a Dobogó,a Szószék majd nagy sokára feltünk végre a Nyárádi kunyhó.
A jó öreg Nyárádi kunyhó,a főhadiszállásunk |
"Hazaérve" nagyon elfáradt már mindenki.Sándor pl. a kunyhó elött a fűben aludt egyet azonnal.Rá még várt egy út a faluig.A többiek is elkezdetk pihengetni,én is.Persze egy sört lenyakaltunk.Hát ahhoz képest,hogy az előző esti buli után tán 3 órát sem aludtunk,ehhez képest azt kell mondjam remekül bírta mindenki a túrát,amely nem volt rövid,hisz 30km volt!
Megérte.Az év túrája volt ekkor,nem okozott csalódást.Rendkivül látványos és élménydús volt az egész út,páratlanul szép és érdekes helyekkel.Nem ez volt az első és nem is az utolsó Zengő túrám és örömmel tölt el,hogy e sorok irásakor talán két (max három) hét múlva újra eljövök a Zengőre.Természetesen arról a túráról is lesz beszámoló.
A túra útvonala |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése