Az évszázad meccséről,az ott történtekről már többször is volt szó ebben a blogban.De mivel ma van a 10 éves évforduló,így megérdemel egy külön bejegyzést.Köztudott rólam,hogy több mint negyven éve drukkolok szülővárosom csapatának,hívják azt bárhogy,vagy szerepeljen akárhogy akármelyik osztályban.Tesóm vitt ki hét éves koromban először a meccsre és én ott ragadtam örökre.Sok,nagyon sok élmény összegyűlt és lehetne bőven válogatni ezekből is,pár le is van írva a blogban,mégis szinte az élre kívánkozik a 2014 november elsejei mérkőzés.Nem ekkor volt a történelemben a legjobb csapatunk,sőt a kiesés ellen harcoltunk a legmagasabb osztályban az NB I.-ben!Ki is estünk szezon végén,de ekkor még éltek a remények,hogy sikerül bentmaradni.A Pécs csapata érkezett ezen az őszi napon az esti meccsre ahogy mindig Gergővel sétáltunk ki a stadionba.Ahol aztán elfoglaltuk szokásos helyünket.
Nem voltunk sokan a mérkőzésen,bár jóval többen mint manapság.Izgultunk mert egy esetleges győzelem esetén elmozdulhattunk volna a kiesőhelyről.Ehhez képest az első félidőben csetlettünk,botlottunk és az ellenfél meg is szerezte a vezetést és 1-0-ás hátránnyal zártuk az első félidőt.Reménykedtünk egy jobb folytatásban,de azt nem gondoltuk,hogy egy olyan félidő fog jönni amit soha nem fogunk elfelejteni...
 |
| Az a gólöröm... |
Óriási küzdelem alakult ki a második félidőben a csapatunk rendkivüli akarással vetette ebbe bele magát.Meg is lett az eredménye mert nem soká egyenlítettünk!Ám mire megnyugodtunk volna újra az ellenfél vezetett.De nem adtuk fel és óriási szívvel ismét sikerült az egyenlítés.Extázis körüli állpotok kezdtek kialakulni a lelátón,nagyon izgultunk Gergővel.A meccs jó volt és eseménydús.Ekkor lépett pályára csereként nagy kedvencünk a színesbörű játékos Goldslove.Egyre jobban játszott a továbbra is hatalmas szívvel küzdő hazai csapat és az egyik támadásnál hét perccel a meccs vége előtt Goldslove-hoz került a labda.Úgy tűnt elügyetlenkedi az akciót,csetlett,botlott de valahogy olyan szerencsésen pattogott a labda,hogy az rendre nála maradt.Lyukat rúgott majd ismét hozzá pattogott a labda és másodszorra némi szerencsével ugyan,de jól eltalálta a játékszert.Olyan jól,hogy az bement a Pécs kapujába!Ezt pedig gólnak hívják!Vezettünk 3-2-re! Olyan fajta extázis és gólöröm lett urrá a lelátón amilyent soha nem tapasztaltam.Sem előtte,sem azóta,pedig írtam a meccsjárásom már nem is negyven,hanem lassan ötvenéves történet lesz!Elképesztően üvöltöttünk én is teli torokból,hogy góóóóól,góóóóól.Extázis volt,felejhetetlen pillanat.Ránéztem Gergőre ő is üvöltött,mindenki és tapsolt is.Óriási volt.Nem felejtem el soha.
Gergő még élt sokáig felemlegettük ezt a meccset és ezt a gólörömöt.Aztán Gergő távozása után sem felejtettem el,hiszen az egyik legnagyobb meccs élményünk és emlékünk.És most a tízéves évforduló is eszembe jutatta.A sport az elmúlt több mint negyven évben sok-sok felejthetetlen élménnyel ajándékozott meg és öröm,hogy ebben sok hazai élmény is van,hiszen volt és van nekünk még kézilabda és jégkorong csapatunk is.És egy nagy élményért nem kell,hogy a legjobbak legyünk,sőt sokkal értékesebb egy dolog,egy olyan amikor gyengébbként verünk egy erősebb ellenfelet.Ez volt számunkra az évszázad meccse,pedig ugye 2000-ben magyar bajnokok is voltunk.Soha nem felejtem el és úgy érzem Gergő is magával vitte ennek az emlékét....
Érdekesség még,hogy szezon végén Golslove távozott.Más csapatokban játszott,de aztán éppen az idén visszatért hozzánk.Így régi kedvenc játékosunk ma is e sorok írásakor nálunk játszik ismét!
