A következő címkéjű bejegyzések mutatása: dunapart. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: dunapart. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. május 2., kedd

Rögtönzött újvárosi túra

 Régen volt már helyi túránk...Most ez is összejött,igaz nem ezt akartuk.Sajnos az élet egyre nehezebb.Az infláció hatása szépen lassan utolért minket is.Egy mecseki túra volt betervezve az április végi hosszú hétvégére.De amig pl.az élelmiszerárak 45%-al emelkedtek az elmúlt egy évben addig a fizetésünk 0%-al!Úgyhogy a jó büdös kúrva anyját minden olyan féreg embernek aki másokon élősködik,minden ilyen féregnek és az összes politikusnak kivétel nélkül kívánom,hogy dögöljön meg!Szóval egyre szegényebbek vagyunk mi is és hiába tervezgetünk szép klassz túrákat ha hónap végén már egyszerűen nem telik rá... De három napos hétvége volt és itthon csücsülni felért egy kínzással.Jó Zolika kitudott menni a kertjébe,én letudtam menni az erdőbe a kutyámmal,de ezek nem pótolták a túrákat.Én aztán úgy voltam vele rögtönzök itt a városban akkor egy túrát ha kell egyedül is,de szóltam Zolinak és ő hajlott rá.Hétfő délután fél kettőkor indultunk útnak.Szokatlan időpont,de most az egész abszolválható volt 4-5 óra alatt maximum.

Az egyetem előtti park Dunaújvárosban

A dunaújvárosi egyetem előtti parkból kezdtük a bulit.A tervünk az volt,hogy kimegyünk az erdei gépparkba (Zolika meglepő,de nem járt még itt) majd onnan a Központi sporttelep mellett kimegyünk a Felső Dunaparti sétányra és azon végigmegyünk úgy,hogy itt-ott lereszkedünk a domboldalra.Le közvetlen a Dunához most nem terveztük a lemenetelt.Megnézzük még az újvárosi kilátót,majd a helyi víztoronynál fejezzük be a bulit.Ha lesz erőnk és időnk még lemegyünk a szigetre,bár ennek már nem láttam nagy esélyét.Elindultunk és hamar a vasmű melletti erdőbe értünk.Ennek déli végén volt az erdei géppark azaz az ipartörténeti skanzen.Odáig az egyenes úton mentünk.Az erdő már teljesen zöld volt az idő pedig kellemes.Eszembe jutott,hogy nekünk ezen a hétvégén a Mecsekben kellett volna lennünk,ahhoz képest ez az erdő hát sehol nincs...de azért kellemes volt.

Hosszú egyenes út az erdőben

Elértük az út végén az erdei gépparkot.Ugye filmem is,meg bejegyzésem is van innen,Gergővel is érintettük számtalanszor már ezt a helyet.Zolika most járt it először,ahhoz képest,hogy negyven éve dunaújvárosi hát nem semmi...Itt az utak mentén a vasműből kiszeparált gépek vannak kiállítva.Skanzennek készült a hely 1989-ben,de abba maradt a dolog.Azóta igazából senki nem törödik a területtel.Ugyan néha kitakarítják,de ennyi.Megcsodáltuk a gépeket,Zolika jobban,neki még új volt ez.Érdekes,hogy voltak itt mások is a gépeket nézni.Pedig mindig olyan kihalt volt ez a hely.Három lány nézegette a kiállítást még rajtunk kivül!Ha jól tudom mára már csak tíz gép van kiállítva,ezek mindegyikét megnéztük.A fogaskerékre én felmásztam úgy mint egykor rég Gergővel is,majd mentünk tovább.

A fogaskeréken

A stadion melletti erdőben trappoltunk tovább.Itt egy hajléktalan ordibálgatott,de ahogy jöttünk szembe valószínűleg megijedhetett tőlünk,mert behúzta fülét,farkát.Pedig hát nem akartunk mi semmi rosszat.Kikerültük majd mentünk tovább.Következő állomásunk maga a hőn szeretett stadionunk volt.Már régen fotóztam itt,így lőttem pár képet az arénáról és az arénával.Innen pedig behatoltunk a jégcsarnok melletti erdőbe.Sok erdős rész van Dunaújvárosban és az erdőket itt-ott csak egy-egy út választja el egymástól.Mégsem tekinthető ez egy erdőnek.Viszont a kiserdő kivételével külön nevük nincs.Én adom nekik ezeket a neveket,mint pl.a jégcsarnok melletti erdő.Ebben járt egykor a kisvasút is a muki.Muki túrán tavaly voltunk,érdekes az,hogy most órákkal előttünk újra volt éppen egy muki túra amely az egykori kisvasút nyomvonalán vezet végig.Na és számtalanszor jártunk már ebben az erdőben is,hiszen a dél felé vezető túráink erre vezetnek rendszeresen.

Az aréna

Kedvenc építményem a városban ahogy Gergő kedvence is volt!

A jégcsarnok melleti erdőben

Elhaladtunk a jégcsarnok majd a sportcsarnok és az egykori vidám park mellett is,majd kicsit az utcákra betérve kijutottunk a Felső-Dunapartra.Azért felső mert egy fensíkon vagyunk itt,100 méterrel a Duna felett.Van Alsó part is odalenn a kettő között meg egy szép domboldal.Most is szép volt minden,sajnos ezen a részen a növényzet már benőtte úgy a dolgokat,hogy kilátásunk nem nagyon akadt.Egy kisebb erdőben vezető út vezetett le a domboldali sétányokra ezen mentünk le.Itt lejebb volt az a szánkópálya ahol rengeteget szánkóztunk Gergővel...A domboldalon tucatnyi sétány futott a gyönyörű zöld környezetben.Na és itt voltak az acélszobrok is kiállítva,amelyből ha jól tudom száz darab van itt!Ezt egyszer esküszöm megszámolom valóban ennyi-e.Itt aztán kellemes környezetben lehetett sétálni,sajna a felnövő fák továbbra is sok helyen takarták a kilátást.

Egy acélszobor a sok közül az újvárosi dunai domboldalon

Zoli itt-ott erősködött,hogy menjünk le teljesen a Dunához.Ehhez most nem volt kedvem,hiszen onnan elég nehézkes a visszakapaszkodás és a lábam még mindig nincs teljesen rendben.Szerencsére feltűnt a kilátó így sikerült meggyőzni,hogy ne le,hanem inkább fel menjünk.Odáig is volt kapaszkodás a domboldal meredekebb részén.Nem mentünk teljesen fel,hanem egy szinttel lejebb megnéztük alulról is a kilátót.Ez az a kilátó amely többször is szerepelt már a blogban és amelynek építését nyomon követtük Gergővel.Noha az érdemi részének elkészültét Gergő már nem érhette meg... problámák is kisérték a kilátó "életét" hiszen inogott instabil volt,de mára már minden rendben vele,kellően megerősítették.Na ezt néztük meg alulról mielőtt felmentünk volna rá.

Nem olyan egyszerű a felmenetel...

A dunaújvárosi kilátó alulról

Ezután felmentünk a kilátóra.Jó idő,május 1,rengetegen mozogtak a Felső Dunaparton is,de ez most úgy nem volt zavaró.Mivel filmet is készítettünk éppen,ideje volt,hogy a mi kilátónk is szerepeljen már az egyik filmünkben.Erre most sikerült sort keríteni.Kimenve a kilátóra a kilátást is megcsodáltuk,nem is olyan rossz.Bár a kilátó mint írtam sokszor szerepelt már a blogomban,majd sort kerítek rá,hogy a kedvenc kilátós sorozatomba is bekerüljön.Jó negyedórát nézelődtünk itt,majd elindultunk egy kicsit vissza irányba.Volt itt egy Dunaújváros tábla,olyan ablakszerű mint Balatonbogláron,úgy gondoltuk ott is fotózkodunk egyet.

Zoli szemmel láthatóan nagyon jól érezte magát a kilátóban

A Dunaújváros ablaknál,aszthiszem ez az első fotóm itt

Ezután le már nem mentünk a felső Dunapart szélén bandukoltunk végig,helyenként a kilátást vagy az acélszobrokat csodálva.A helyi víztorony közelébe fejeztük be a túrát.A szigetre már nem volt kedvünk lemenni.Viszont erősen szomjaztunk.Úgy döntöttünk még elmegyünk a vályúhoz inni.Régi törzshelyünket választottuk ki erre a célra a helyi Bisztrót.Apró kellemetlenség volt,hogy odáig átkellett trappolni a fél városon,de megérte.A sör kitünő volt és jól is esett.Akkor úgy vettük,hogy itt végződött ez a rögtönzött túra.

Kell ennél szebb látvány túra végén?

Természetesen a bulit túrának tekintjük,annál is inkább mert így a Bisztróig volt 12 km a táv!Ez volt az év kilencedik túrája és így összesen tartunk 135,6 km-nél ami annyit jelent,hogy túránként az átlagunk 15,066 km.Ez most így alakult.Reméljük a mecseki túra egy-két héten belül összejön azért majd,kicsit fájó lesz,hogy a medvehagyma virágzást így már nem valószínű.hogy elkapjuk.Ez a dunaújvárosi túra sem volt rossz,bizonyítottuk,hogy itt is lehet jókat túrázni.Ezt Gergő idejében sorra bízonyítottuk,de Zolikával helyi túrákkal eddig nem nagyon jeleskedtünk.Folytatás hamarosan!

2019. február 8., péntek

Az utolsó séta

"Ha tudtam volna, hogy utoljára lép ki az ajtón, 
szorosan átöleltem volna, hogy ne hagyjon itt. 
Ha tudtam volna, hogy utoljára mosolyog én rám, 
visszamosolyogtam volna rá én is csendesen és némán. 
Ha tudtam volna, hogy utoljára hallom a hangját, 
figyeltem volna Rá, hogy halljam, ha érzem a hiányát. 
Ha tudtam volna, hogy utoljára kér lehetetlent, 
még ha tudom is, hogy hiába, megtettem volna mindent. 
Ha tudtam volna, hogy ez lesz az utolsó álma, 
vigyáztam volna, hogy nyugodtan még tovább álmodja. 
Ha tudtam volna, hogy ez lesz az utolsó napja, 
higgye és tudja, hogy szeretem, arra kértem volna."



Legeslegnagyobb rémálmaimban sem gondoltam volna,hogy ez lesz az utolsó sétánk...az utolsó közös sétánk.Szinte napra pontosan két hónappal ezelőtt 2018 december 9-én vasárnap...A sétáról legalábbis annak egy részéről készült is bejegyzés akkor, ezt itt olvashatod .Az egész sétán az erdőkben tapasztalható sok szemét idegesitett minket igazán,aztán bementünk a készülő stadionba,majd a Lidl áruházba virslit venni,onnan pedig az akkor még csak készülgető kilátóhoz,onnan pedig a helyi főtéren zajló adventi vásáron keresztül haza.Átlagos kellemes sétának tűnt,egy viszonylag kellemes decemberi időben.Nem tudtam,nem tudhattam,hogy ez lesz az utolsó közös sétánk a kisfiammal..Ennek tükrében persze már különös jelentőséggel bír,olyannyira,hogy hetente megteszem ugyanezt az utat,emlékezve a fiamra és síratva őt...
Hát akkor lássuk részletesen az utolsó séta eseményeit.

Beérve az erdőbe 2018 december 19.-én 14.17h-kor
Elindulva otthonról hamar a mellettünk lévő erdőbe értünk,ahová mindig rendszeresen lejártunk,álltalában ide hoztuk le a kutyust sétáltatni,hiszen ennél tökéletesebb hely nem is létezett erre.Itt kell elmenni,részben érintve az erdő szélét,ha pl.a helyi buszpályaudvara megyünk,vagy akár ha meccsre megyünk erre vezet a legrövidebb út a stadionhoz is.Örültünk mert frissen lesalakozták az erdő útjait így már teljesen jól járható volt,na és erre mifelénk még számottevő szemét sem volt.Itt haladva kb.egy kétszáz méteres szakaszon érinti az ember az erdőt.Nem is mentünk most beljebb,egy meredek lépcsősoron tudtuk kimenni az erdőből,vissza a város utcáira.Itt az utcán menve különösebb esemény nem történt,beszélgettünk Gergővel,hogy miről pontosan az már nincs meg elmémben...de álltalában túrákról,meccsekről,a csapatról,csajokról,filmekről szoktunk beszélgetni,szóval szinte mindenről.Hamar elértük a másik erdőt amely már a buszállomás mellett terült el.A másiktól ahonnan jöttünk nagyjából 5-600 méterre található.

Már a másik erdőben 14.33h-kor
Ennek az erdőnek a végén van az a bizonyos erdei géppark amely már többször is szerepelt a blogomban.Most azonban nem oda tartottunk,majd egy ponton kiértünk ebből az erdőből,jóval azelött,hogy még elérnénk a gépparkot.Itt sajnos már feltünő volt a sok szemét.Ezen aztán ki is akadtunk,a decemberi bejegyzésemben azthiszem ez olvasható is,meg képek is vannak róla.Mivel hetente egyszer eljövök erre azóta is,erről azt tudom mondani,hogy sokminen nem változott azóta...Erre is vezettek túráink,hisz erre kell jönni ha a Csövek-völgyébe megyünk,vagy ha a Pentele-hídhoz,Dunavecsére,stb...igy fájó volt az erdőt ilyen szemetesnek látni.Na és persze dühitő is.Balra tértünk aztán le,átmentünk egy újabb erdőbe.A két erdőt egy út választotta el egymástól.

A két erdőt elválasztó Hunyadi út.
Ez volt az Agyamentek erdeje amelyről szintén írtam már: itt olvasható .Itt sem változott semmi,szemét ugyan kevesebb volt mint az elöző erdőben,de a flakonok ugyanúgy felvoltak tűzve a kerítésre mint pár hete amikor itt jártunk (azóta is úgy van).Már nem csodálkoztunk rajta.Magában az erdőben aztán valóban kevesebb volt a szemét már,az út pedig jól járható volt.Ezen az úton is sokat mentünk amikor túrázni indultunk,persze ez még minden túra elejének volt tekinthető.Na és ez az út már a stadionnál végzödőtt.Ez volt az az út amelyről Gergő kirohant a stadionhoz mikor ott elöször világított a reflektor...

A flakonok..elöször dühítettek,ma már egy édes emlék...

Út az erdőben,ez végzödik a stadionnál
Kiérve az erdőből tehát a stadionnál lyukadtunk ki.A stadionnál ami Gergő mindene volt és amelyet éppen csináltak.Ugye erről is volt már pár bejegyzésem,a stadion amely soha nem készül el...hát most úgy tűnt végre elkészül.Mivel sokszor bementünk csak úgy spontán is a stadionba,mivel vasárnap volt és nem dolgoztak rajta éppen,úgy döntöttünk Gergővel most is bemegyünk megnézzük hol tart az építkezés.Nagyon örültünk,hogy végre elkészül szeretett arénánk.

A készülő aréna
Persze amilyen bolondok voltak a munkások,most is hagytak nyitva hagyó kapukat,réseket,így különösebb erőfeszitést nem igényelt,hogy bejussunk.Elöször felmentünk a lelátóra a vendégszektor felöl.Mindig jóleső érzés volt belülröl is megpillantani az arénát.Rémálmaimban sem gondoltam,hogy Gergő utoljára látja...

Körbementünk a készülő klubházhoz amelybe sikeresen be is mentünk.Készülö folyósokat,szobákat,irodákat,liftet láttunk.A klubház a nyugati lelátóból kinőve készült,így magából a házból kilehetett menni a nyugati lelátóra.Körülnéztünk még a klubházban aztán ki is mentünk a lelátóra.Gergő még egyszer utoljára körbenézett az ő várában...Aztán elmentünk....

Az Aréna pedig mindörökre megőrizte leghűségesebb barátjának lépteit...

A készülő stadion kivülről

Gergő arénája,ezt láttuk a stadionba belépve

A készülő klubházban
Lejöttünk a stadion mellé és a stadion és a helyi Aldi közötti részen mentünk ki az Eszperantó útra,amely a stadion utcája.Örültünk,hogy lépten-nyomon a készülő stadiont láttuk.Közel volt a Lidl,oda igyekeztünk virslit venni.Innen már nem fotóztam tovább,nem gondoltam,hogy most bármi érdekes lehet még,így az innentől felrakott fotók már nem ezen a sétán készültek!Csak illúsztrálom,hogy merre is mentünk.Szóval bementünk a Lidlbe,vettünk egy kiló baromfivirslit,mindig is úgy tartottuk,itt a Lidlbe kapható baromfivirsli a világ legjobb virslije,igy havi szinten egyszer el is jöttünk venni.Gergő halálakor a fele virsli még megvolt,nekem pedig már nem volt lelkierőm enni belőle...de öriztem még vagy egy hétig,aztán kikellett dobnom mert büdösödött.De ez volt az utolsó dolog amit közösen vettünk... na és persze a csoki meg a pogácsa amit a séta további részében elfogyasztottunk.

A dunaújvárosi Lidl,azóta nem volt lekierőm újra bemenni...(a felvétel nem ezen a sétán készült!)
Mivel közel volt a Dunapart,adta magát a dolog,hogy arrafelé megyünk haza.Mint álltalában mindig ha itt járunk.Ha pedig Dunapart akkor elmegyünk a készülő kilátóig,amely nem nagyon akart még ekkor készülni.A helyi Felső-Dunapart rendkivül szép hely,sétányokkal teli,ám kezdtünk kicsit aggódni mert kezdett "elmüanyagosodni"...lámpákat szereltek fel mindenhova,játszó-torna szereket,új betonozást kaptak a lépcsök stb...szerintünk ez a dolog kezdett sok lenni,olyannak kellett volna hagyni amilyen volt - részben érintetlennek...Nem soká elértük a kilátó helyét,örömmel láttuk,hogy egy kis gép éppen a terepet rendezte.Ezekszerint hamarosan készülni fog végre.(így is lett,sajna Gergő ezt már nem érhette meg).Örültünk neki,hogy ez az amúgy teljesen felesleges kilátó végre elkészül jó háromnegyed év késéssel...

A Felső Dunapart egy része (nem ezen a sétán készült felvétel!)

Ide épült a kilátó (már kész van azóta) (nem ezen a sétán készült kép!)
Készül a stadion,készül a kilátó,teljesen elégedettek voltunk,jóleső érzésekkel indultunk hazafelé.Még a Városháza téren belebotlottunk az Adventi vásárba,de túl érdekes nem volt.Majd jövünk 22-én az Ismerös Arcok koncertre ami itt lesz.Ezt is megbeszéltük...Aztán ballagtunk szépen haza,jól elvoltunk.Közeledett a karácsony,némi szabadság,túrázás hegyek,koncertek...elleszünk mint hal a vízben.Már sötétben értünk haza az utolsó sétáról.Otthon is jól elvoltunk mint mindig...Másnap hétfőn keveset taliztunk,Gergő reggel iskolába ment,én meg délutánra dolgozni,igy csak este futottunk össze.Gergő jókedvű volt mosolygos,örült mindennek szokása szerint.Szombaton szalagavató,vasárnap egy túra,remek hétnek nézett elébe.Jókedvűen feküdt le.
Nem ébredt fel soha többé....


  
A klubházban készült videó.Pár másodpercre
látható Gergő is,ezek az utolsó felvételek róla...

Az utolsó séta útvonala

2018. szeptember 8., szombat

A lépcső készül,nem a kilátó!

Már egy ideje figyelemmel kisérjük,az új helyi kilátó építését,többször is foglalkoztam már vele,e blog keretein belül.Azaz csak figyelemmel kísérném,mert a májusra igért kilátó ügyben nem nagyon történik semmi.Ma újra arra tévedtünk és ha már ott voltunk körbejártuk az építési területet figyelve van-e valami változás az ügyben.Ahová a kilátó fog épülni továbbra is elvan kerítve,ám annak,hogy bármi is történne itt,szinte semmi nyoma.Kicsivel odébb azonban,némi megrökönyödésemre a lépcső is levolt kerítve,Közelebb mentünk hát megnézni,ugyan miért is?

Lécsőfelújítás?
A lépcső fekete fóliával letakarva,amire köveket tettek,hogy el nem fújja a szél.
Hát ez meg mi?Vajon mi készül itt és miért?Itt egy szinte kifogástalan állapotú lécső vezet le a Dunai öbölbe.Akkor vajon mit csinálnak rajta?A korlátok is leszedve,nyomuk sincs hova lettek?Betonozzák?Burkolják?Vajon minek?Terméskővel volt kirakva a lépcső és nem tűnt úgy,hogy bármit is kell rajta csinálni.A fene sem érti.A lépcső mellett viszont frissen felálított villanyoszlopok sorakoznak,de nem hiszem,hogy ez miatt kellene egy teljes lépcsőfelújítás.A Dunai öbölbe a városból több lépcsösor is levezet,talán vagy tíz,de sosem számoltam meg.Ezenkivül egyhez tettek még villanyoszlopokat,de ott sem igényelt semmilyen más munkát az oszlopok felállítása.

Vajon mi indokolja a lépcsöi munkálatokat?
A domboldal tagolt,mondhati szintek vannak.Így lementünk a leendő kilátó alatti szintre is,megnézni ott van-e valami nyoma bármiféle munkálatoknak.Persze a nem létező lépcsőn most nem lehetett lemenni,így mellette a domboldalon ereszkedtünk lefelé,fagyival a kezünkben...Átmentünk a ponyván is,nem tünt úgy,hogy alatta frissen lehet betonozva vagy bármi.Persze ettől még lehetett.Leérve az alsóbb szintre,azon látható volt,hogy kocsikerék álltal levan járva a fű!

A lépcső melett tudtunk leereszkedni
Az alsóbb szinten haladva hamar odaértünk ahol majd a leendő kilátó fog állni.Valószinüleg innen lesz alátámasztva,valami hasonló módot tudok elképzelni,mint Pécsen a Kis-Tubesi kilátónál.A leendő kilátó alatti részen,egy kerités volt amelynél a drót gyakorlatilag össze volt görgetve,a fák és a bokrok úgy mint eddig.Semmi sincs kivágva,semmi sincs elkotorva.Nincs eltakarítva a terület a kilátó számára...

Az alsóbb szint


Kövek,föld félre kotorva értelmetlenül...
Néhány kő és némi föld az út szélére kotorva,aminek semmi értelmét nem láttam...Szóval készül a nagy semmi.Az égvilágon semmi elörelépés nincs a kilátó ügyében...ahhoz képest,hogy 2018 májusában át kellett volna adni ez kissé gáz...De még mindig nem értem,hogy jön a képbe a közeli lépcső felújítása?Elképzelhető,hogy az egésznek köze van a kilátóhoz is.Ki tudja...de valószinü.

Az egész Duna-parti domboldalon úgy tűnik valami felújítás,korszerüsités zajlik,de nem csak ott,hanem a felső és az alsó Dunaparton is.Talán van néhány dolognak értelme,de úgy tűnik soknak nincs...például fenn a sétányt,leszórták olyan salakkal/murvával amelyen már a babakocsikat eltolni képtelenség...a levezető villanyoszlopok is...valóban szükség van rájuk?Évtizedeken keresztül nem volt rájuk szükség...most az évben talán ha hét olyan nap van amikor szükség lehet igazán rájuk...de legyen tíz.Akkor tíz napon majd világit és a többin?Télen pl.amikor a kutya nem jár majd erre szükséges lesz megvilágítani a levezetö lépcsőket?Na,de odafenn készült pl.kutyajátszótér is...igen,valószinüleg ez kellett...
Az 1964-es partomlás után a természet itt csodálatos rendet rakott,kialakitva mindent úgy ahogy az a nagykönyvben megvan írva.Minden szépen a helyére került.Most mintha kezdene az ember ebbe egyre durvábban beleavatkozni és kezd az egész müanyag jelleget ölteni...Kár lenne a mi szép dunaparti domboldalunkért...

Odafenn nem sok minden változik...
Odafenn a kilátónál pedig ugyanaz a kép fogad ami fél éve is.Elkerítve,de nem készül itt semmi.Ez a kilátó is,ha majd egyszer elkészül kiérdemelheti az év legértelmetlenebb építménye címet majd,hiszen a felső sétány 75%-ról igy is nagyszerű a kilátás.Kilátó nélkül is.Na figyeljük tovább,hátha egyszer betudok számolni valami érdemlegesről is.Ja és mostmár figyeljük a lépcsőt is,majd írok róla mi is sült ki az egészből!

2018. május 6., vasárnap

Kilátó épül Dunaújvárosban

Ez egy igazán örvendetes hír!Az már más kérdés,hogy vajon miért építenek kilátót egy olyan helyre ahonnan kilátó nélkül is remek a kilátás?Igazából semmi szükség rá.Nem nagyon akarom belevinni a politikát mert a blogom nem erről szól,de ide egy kicsit talán belekell vinnem.Valószinüleg a kormányon lévő párt utolsó nagy dobása ez Dunaújvárosban,hiszen itt a választást nem ők nyerték,így aligha számíthat bármi jóra a város a következő négy évben....persze majd meglátjuk.Na mindegy,szóval egy teljesen felesleges kilátó épül egy olyan helyen ahonnan kilátó nélkül is pazar a kilátás...Nehéz itt értelmet keresni az tény.

Május végére ígérték a kilátót,de május elején még ez a helyzet...
(kép:Dunaújváros online)
Ezek után nézzük meg a hivatalos közleményt amely megjelent a helyi médiában
2017 december 12.-én:
Jövő év májusában már várhatóan egy új, teljes dunai panorámát feltálaló kilátóhoz sétálhatnak majd ki a polgárok a felső Duna-partra.
A kilátó a korábban megújult Városháza térről induló sétány lesz majd. Az önkormányzat már 2014-ben elhatározta a kilátó építését, ám ez az utóbbi években főként forráshiány miatt elmaradt. A város önkormányzata idén arról döntött, hogy saját finanszírozásban oldja meg, a kivitelezéssel a Vasmű u. 41. Irodaház Kft.-t bízták meg. A város új kilátója Szloszjár György építész tervei alapján valósul meg.
A jogerős építési engedélyt is megkapták 2017. november 29-én. A Vasmű u. 41. Irodaház Kft. a napokban írta ki a kivitelező kiválasztására vonatkozó ajánlattételi felhívást. A beruházás várható összköltsége bruttó 86 millió forint, amelyben már benne van a kivitelezési költség, a lebonyolítói díj, a műszaki ellenőri díj, a hatósági díj és a közbeszerzés várható költsége is. A kivitelező kiválasztását követően a kilátó acél tartószerkezetét 2018 januárjában elkezdik előre legyártani. Maga a kivitelezés pedig várhatóan jövő év március elején kezdődhet az időjárás függvényében, és a tervek szerint 2018. május végére befejeződhet...

Várhatóan ilyen lesz az új Dunaújvárosi kilátó
Nos május elején még nem sok jele van annak,hogy a hónap végén lesz itt kilátó,de remélem tévedek.Az igazság az,hogy a korábbi évtizedekben volt a városnak kilátója,tán nem is egy.A Ságvári kilátó az egykori kisvasút végállomásánál volt,de úgy tudom földcsúszamlás következtében az leomlott.Meg talán volt egy másik kilátó valami orosz neve volt,a helyét és a pontos sorsát egyenlöre nem ismerem.Tehát van kilátós múltja a városnak!Az évek folyamán aztán a felső Dunapart úgy lett kialakítva,hogy sétánnyal egybekötve kilométereken át bíztositott a kilátás kelet felé az Alföldre.Itt jön a képbe a kilátó értelmetlensége...

Járnak erre bőven népnek,így valószinüleg ki lesz használva a kilátó
Ha hinni lehet az elözetesen kiadott terveknek és képeknek akkor a kilátó ha formájában nem is,de jellegében hasonló lesz mint a pécsi kis-Tubesi kilátó.Egy erkélyszerű épitmény fog kinöni a domboldalból,tehát senki se egy több szintes kilátóra gondoljon! (az már végképp kiverné a biztosítékot...).Sajnos néhány fenyőfa kárát látja a dolognak,de biztos vagyok benne,mint a kilátók nagy-nagy rajongója,hogy a kilátó klassz lesz és szép és remek meg minden.Csak mondom teljesen felesleges...
Figyelemmel kísérem persze a kilátó építését és ha kész lesz friss fotókkal beszámolok majd róla.Addig is várjuk elkészültét!

Jellegében hasonló lesz mint a kis-Tubesi kilátó
(képek forrása: dunaújvárosi média)

2017. február 4., szombat

Visszatérés Spenótfalvára

Nem régiben írtam Spenótfalváról ahova korábban egy kiruccanást tettünk.
Erről itt olvashattok.Két év múltán visszatértünk ide 2016 szeptemberének végén.
A Burdai túra után és a Ráckevei túra elött voltunk éppen és hát nem voltunk teljesen százszázalékos egészségi állapotban,sem én,sem Gergő.Viszont nem akartunk otthon gubbasztani ezen a csodálatos szombati napon,így túra helyett ismét egy kis kiruccanást tettünk ide a festői Dunaföldvárra.

A Kálváriára vezető utca
Talán nem mindenki olvasta az elöző Dunaföldvárról szóló bejegyzésem (itt található) abban kifejtettem,hogy a Spenótfalva elnevezésben semmi bántó szándék nincs.Ezt csak azért írom,mert sok földvári ezt a mai napig sértésnek,bántásnak veszi.Ugye ennek az a története,hogy az 50-es években tiltott volt az otthoni spontán disznóvágás,azonban a földváriak ennek ellenére megoldották a dolgot.
A feldolgozott húst pedig menetrend szerinti hajókkal szállították a fővárosba a disznóhúsra igencsak kiéhezett embereknek...Kofahajóknak is hívták ezeket a jármüveket,a húst kosarakban szállították amelyeket spenótlevelekkel takarták le,hogy a hatóságokat megtévesszék.Hát innen a Spenótfalva elnevezés.

Fent a Kálvária csúcsa
Sok újat nem tudok írni elöző földvári bejegyzésemhez képest.Nagyjából ugyanazt az utat jártuk be mint akkor két évvel ezelött.Felfelé menet a kálváriára sok kis állattal találkoztunk.Elöször egy nyuszi üdvözölt minket,majd egy haragos kutyus.Fent a kis fensíkon a Kálvárián pedig egy macsek jött oda hozzánk.Hiába na...vendégszerető népség lakik erre.Odafenn tisztább idő fogadott mint elöző ittjártunkkor,így messzebbre is ellehetett látni.Itt kajcsiztunk együtt a macsekkal.
Érdekes mert sok-sok kirándulásunk alkalmával odaszegödik hozzánk egy-egy állatka.

A macsek a fensíkon

Gergő a macskával
A Kálvária-hegyről most is csodás volt amúgy a kilátás.Nagyjából 200 méter magasan lehettünk.
Egy kisebb fajta Gellért-hegy hasonmás ez a földvári Kálvária-hegy.Persze annál minden tekintetben kisebb.Megéri felmenni a Földvárra látogatóknak!A kilátás központjában a földvári híd van,de látni a 10-12km-re északabbra található Pentele-hídat is,valamint az attól szintén északabbra fekvő Dunaújváros gyártornyait is.Keletre pedig az Alföld végtelenjében gyönyörködhetünk.Délre nincs kilátásunk,nyugatra pedig a földvári dombok és a Mezőföld szelíd lankái adnak látnivalót.

A földvári híd a Dunántúl kapuja
A Kálváriáról aztán ugyanúgy mint korábban lementünk a hídra,átmentünk egyik felén,visszajöttünk a másik oldalán.Utána a parton sétáltunk,majd felmentünk a várba.Kellemes szép arcát mutatta a város a szuper kora őszi időben.
Ugye Dunaföldvár jelenleg még a Dunántúl kapujának számít és ez így is lesz amig nem épül meg az M8-as autópálya amely a Pentele-hídon halad át.Úgy gondolom erre még évekig nincs esély,így marad Földváré ez a szerep továbbra is.Itt találkozik a 6-os,az 52-es és a 61-es út is,valamint pár mellékútvonal na és az M6-os sztárda.Tehát fontos közlekedési csomópont a város,szerencsére már elkerülö utakkal,így a városban nem érezhető a nagy forgalom.

Welcome Dunaföldvár

Érdekes,hogy ekkor éppen nem járt egy jármű sem az amúgy forgalmas hídon...

A földvári oldali hídfő

A partról a híd
A vár és a belváros na és persze a Dunapart rendkivül hangulatos.A parton sétányok,játszóterek,emlékmüvek,teniszpályák sora van.Na és a fürdö meg a halászcsárda.
Hangulatos utcák vezetnek fel a várba amelyben a torony a fő látnivaló.De van kis szabadtéri színpad is és vendéglátóhely is.A kilátás is klassz de nem hossza azt a szintet mint a Kálvária-hegy,persze alacsonyabban is vagyunk itt.A várba mi a hátsó bejáraton jöttünk be,odavittek a hangulatos utcák,de a főbejáraton mentünk ki.Innen levisz a belvárosba az út,hangulatos macskaköves utcák sora következik sok-sok templommal.Bármerre is indulunk megkapó a városka hangulata.

A vár még lentről

A várban

A főbejárat ami nekünk kijárat

Hangulatos macskaköves utca
A belvárosba beérve még egy érdekesség került útunkba.Erről korábban nem tudtunk,vagy pedig nem volt itt.A dolog nagyszerüségétől földbe is gyökerezett a lábam.Egy emléktábla volt az egyik ház falán.Na ebbe persze még semmi érdekesség nincs,de a felírat szerint ebben a házban lakott 1983-ban Puskás Ferenc az Arancscsapat kapitánya!Ha ezt én tudom 83-ban...a története pedig az,hogy itt laktak Puskás feleségének szülei így Öcsi bácsiék gyakran lejártak ide akár hosszabb időt is eltöltöttek a városban...Öcsi állítólag nagyon szeretett a városkában sétálni..így elöfordulhatott,hogy bejárta azt az utat amit most mi.Te jó ég....13éves voltam 1983-ban,de Puskás neve már akkor tiszteletet ébresztett bennem,ha tudom,hogy itt sétálgat....egy autogrammot biztos szereztem volna...

Itt lakott Puskás!
Innen már egy rövidke út a buszállomás,mivel nem voltunk teljesen fittek,hát úgy döntöttünk elmegyünk haza.A közeli Dunaújváros szerencsére jól és könnyen elérhető,busz szinte félóránként van.Igy most félig betegen nekünk jól jött ez a kis kiruccanás.Sokáig még a Puskás emléktábla hatása alatt voltam,érdekes volt mert korábban sohasem hallottam erről,pedig sok-sok mindent elovastam Puskással kapcsolatban az évek folyamán.
Második földvári kiruccanásunk is jól sikerült.A közeljövőben magában a városban már nem tervezünk,viszont a földvári sziget a felfedezésünkre vár és a településről indulnak ki jelzett turistaútak is,elsösorban dél és dél-nyugat felé.Ezeket is majd felfedezzük.