2025. július 12., szombat

Égi túrákon

 Eljött újra az a nap,amit soha egyik évben sem hagyok ki.Nem telhet el úgy év,hogy az évnek ezen napján ne emlékeznék meg Gergőről,örök túratársamról,a legjobb barátomról,egyetlen fiamról.Hiszen ma van a születésnapja és ma lenne 26 éves.Még mindig előtte lenne az egész élet... Lassan hét év telik el a távozása óta.Valamennyire rendbe szedtem már magam,de persze ez a seb,ez a fájdalom sosem tud elmúlni...

Mindent megírtam már róla,a kapcsolatunkról,a túráinkról a születéséről,az elvesztéséről.Most a halála utáni kapcsolatunkról írok,bár erről is volt már szó bőven.Úgy érzem a halálával a mi kapcsolatunk nem szakadt meg teljesen.Persze ahhoz,hogy ezt bárki is megértse kell némi spirituális beállítottság,kell kicsit hinni abban,hogy létezik az odaát,egy szebb és jobb világ.Hinni abban,hogy tanulni vagyunk itt és,hogy a lelkünk pont a fájdalmakkal fejlődik a legjobban.Hinni azt,hogy mindezt egy jóval szélesebb látószögből nézve mi magunk vállaltuk be és hinni azt,hogy minden visszaáramlik hozzánk,amit egyszer mi magunk bocsátottunk ki magunkból.A karma törvénye.

Patakátkelés a Réka-völgyben

Amikor Gergő eltávozott,szinte rögtön éreztem azt,hogy valamit feltétlenül az értésemre akart adni.És ez nem az volt,hogy bocs apu,így alakult,mennem kellett.Hanem az,hogy ne adjam abba a túrázásokat.Hiszen mikor meghalt az első gondolataim azok voltak,hogy nélküle nem túrázom többé.Tudta,hogy ő a leghűbb társam ebben és tudta,hogy nélküle csak egy törött szárnyú madár vagyok maximum.Éppen ezért akarta az értésemre adni,hogy csináljam tovább,mert ez az életem és ez az egyik dolog amiért én leszülettem.Volt a halála után egy-egy túra,ezek főleg emléktúrák voltak,de valóban úgy voltam vele,hogy nélküle ennek semmi értelme és nem csinálom tovább.Úgy is tűnhetett egy pár hétre,hogy leálltam a túrázásokkal.

Imádtunk a kalandokat 

Valami láthatatlan erő irányított abban,hogy Gergővel ne veszítsük el legalább a minimális kapcsolatot még úgy is,hogy ő már odaát van én meg itt ragadtam.Fokozatosan alakultak úgy a dolgok mindenféle ráhatás nélkül,hogy a kapcsolatfelvétel megtörténhessen.Az egyszerű halandó azt mondaná a véletlenek összejátéka lehetett.De a spiritualitás mondja éppen azt,hogy véletlenek nem léteznek és ha valahol már túl soknak tűnik a véletlen az éppen azt jelenti,hogy nem lehet véletlen.Visszagondolva igen....amikor a munkahelyen a kamionos mindenféle előzmény nélkül közölte,hogy egy médiumnál volt mert túl sok ismerösen halt meg azon a télen és mondta,hogy Gergő lelke is ott volt a szeánszon...na egy egyszerű földi aggyal ezt hova tegyük?Meg már Gergő halála másnapján amikor egy gyerekkori barátnőm írt rám akivel több mint húsz éve nem beszéltem,hogy érzékeli Gergőt és azt,hogy az valamit feltétlenül közölni akar még velem...

Az,hogy aztán a médiumhoz jómagam is eljutok.Vagy az,hogy éppen csak a szemem nem böki ki egy írás ami arról szól,hogy hogyan tudom felvenni a kapcsolatot eltávozott szeretemmel mindenféle médium meg halottlátó stb. nélkül.Vagy amikor előkerül a volt exem aki szintén érzékeli Gergőt és különös dolgokat mesél.A pillangók amik folyton a nyomomban vannak...és még megannyi véletlennek tűnő különös dolog.

Olyan helyeken is megtaláltuk a szépséget és a kalandokat amit mások le se szarnának....

Persze rájöttem magamtól is,hogy Gergő (talán némi szellemi segítő vagy őrangyal segítségével) irányítja úgy a dolgokat,hogy minden történjen úgy ahogy a maga útján.A kapcsolatfelvétel meg is történt és minimális "beszélgetések" zajlanak is közöttünk hosszú hónapokon át.Ez pedig kitud mozdítani  a mély depiből amit Gergő halála okozott.A túrák is beindulnak nagy üzemben idővel,az égiek mellém irányítják Zolikát,aki kicsit nehéz eset,de hű túratársammá válik az évek alatt,persze Gergőt nem tudja pótolni.Tudom és érzem,hogy Gergő irányít valahonnan a mindenségből.Csupa olyan túra köszön szembe ahol szó szerint Gergő nyomában járok vagy olyan amit vele terveztem,hogy megcsináljuk és úgy mintha ezeket nem is én tervezném hanem valóban mintha odaátról irányítanának...

A legikonikusabb kép Gergőről,hét éve ez a blog fő képe is

Aztán a hosszú hónapok "beszélgetései" lassan alábbhagynak.Később értem meg azt is ez is miért van.Gergő (és az égiek) alighanem úgy ítélik meg,hogy rendbejöttem.Megállok most már az odaáti támogatás nélkül és tudom élni úgy az életem,hogy már "nem fogják úgy a kezem" mint eddig.Persze azért nem tűnik el a dolog,de amig korábban heti szinten többször is felvesszük egymással a kapcsolatot,ez ma már negyedéves ciklusokra csökken.De értem már mint írtam,hogy mi miért van és történik úgy ahogy.Tudom és érzem,hogy Gergő ma is itt van persze nem a szó legszorosabb értelmében.Talán valami őrangyal szerepében van körülöttem.Jönnek azért sugallatok ma is és bármikor szólhatok hozzá most is.

Biztos vannak azok közül aki ezt olvassák akik úgy gondolják ez egy őrült egy csávó lehet.Ez engem cseppet sem érdekel,mindenki azt gondol amit akar.Na és biztos van olyan aki azonosulni tud velem.Mondom az egészhez nem árt némi spirituális ismeret és hit.És az is aki örültnek tart majd akkor megért mindent amikor azt a személyt veszíti el akit a legjobban szeretett aki a legközelebb állt hozzá...

Az égi túrák és a földi túrák valójában ugyanazok...

Lehetne még írni a dolgokat,de ez Gergő születésnapja és nem kell,hogy ennél jobban belemenjünk a spirituális dolgokba.Gergő ma lenne 26,hiszem azt,hogy odaát megvár,hiszem azt,hogy újra leszületünk és újra túrázhatunk is,de odaát az égi túrákon is csinálhatjuk ezt amit legjobban szerettünk. 

Odaát nem tartják számon a földi születésnapokat,hiszen a lélek több életet is él és ott ilyen formában az idő sem létezik mint itt.Viszont itt én még számontartom ezt így hát boldog születésnapot fiam bárhol is légy.

Sosem jársz egyedül az úton,ahogy én sem.

Mert összetartozunk és nem választhat el minket egy olyan ostoba dolog mint a halál...

2025. július 10., csütörtök

Rute története

 Talán nem éppen ebbe a túrablogba való ez a mostani bejegyzés,de egyfelől ez még mindig az én blogom és az kerül bele amit én akarok,másrészt meg ez olyan esemény volt ami engem is mélyen megrendített.

Talán köztudott,hogy a Liverpool futballcsapatának egyik sztárja Diogo Jota alig pár napja július 3-án szenvedett halálos balesetet Észak-Spanyolországban egy autópályán.Miközben testvérével éppen Liverpoolba tartottak szabadságról visszatérvén.Azért autóval mert Jota orvosai valami betegség miatt nem javasolták most Jotának a repülőutat... A testvérpár haláláról sok infó kijött már,hogy melyik igaz,melyik nem mindenkinek a képzelőerejére bízom.Sokáig arról szóltak a hírek,hogy előzés közben durr defektet kaptak és a szalagkorlátot átszakítva lángra kapott az autó amelyben Jota és testvére is megégett.Egy másik hír már arról számol be,hogy egy állat tévedt eléjük az autópályán és elrántva a kormányt szakították át a szalagkorlátot és égtek benn az autóban.Az eset nem csak a sportvilágot sokkolta,hanem minden jó érzésű embert a világon.És nem elsősorban Jota végett,hanem Rute miatt...

A tragédia,ennyi maradt az autóból...

A Liverpool mérkőzéseit figyelemmel kísérem ugyan és sokszor láttam Jotát játszani,de nem tartozott a kedvenceim közé,az egyik játékos volt a sok közül.Rute létezéséről pedig a tragédiáig nem is tudtam.Talán ennyiből már összerakható az a kép,hogy Rute az Jota felesége volt.A targédia előtt tíz nappal volt az esküvőjük és Rute úgy élte meg azt a napot mint élete legszebb napját.Ez így természetes.A mosolygós gyönyörű nő látványa azonnal magával ragadott.Az pedig,hogy ekkor már három gyereket neveltek arról tett tanúbizonyságot,hogy őszintén szerethették egymást.Rute-nak tíz nap jutott a boldogságból,persze nyilván boldog volt előtte is,de akkor úgy írom le,hogy tíz nap jutott a házas életből.Elképzelni is nehéz,hogy mit élhetett át amikor elvesztette a férjét és ott maradt három gyermekkel...Öszinte nagyon-nagyon mély sajnálat lett rajtam úrrá.Megsírattam az őszintének tünő csodaszép Rute-t.

A gyönyörű Rute,élete legboldogabb napján

Diogo és Rute 2012-ben találkoztak a gimnáziumban Portóban 15 évesen.Ami tinédzser barátságként kezdődött,lassan életre szóló partnerség lett.A korai időktől kezdve Diogo futballemelkedéséig Rute mindig mellette volt.Minden lépésen keresztül Portótól Pa cos de Ferreiráig,Wolverhamptonig,majd Liverpoolig.Ahogy karrierje szárnyalott a nő továbbra is csendes támogatása maradt előléptetéseken,sérüléseken,győzelmeken át és az elit futball nyomásában.

2017-ben költöztek együtt Angliába.Diogo gyakran beszélt arról,milyen fontos Rute a támogatása,a szeretete.Jobban szerették a magánéletet a reflektorfénynél,csak apró villanásokat osztottak meg az életükből.

Az esküvő

Tizenhárom év alatt gyönyörű családot építettek.Két fiú,Dinis és Duarte,valamint egy kislány aki 2024 novemberében született.A barátok úgy jellemezték őket,mint nyugodt,öszinte egymás iránt elkötelezett pár akik nem a hírnevet kergetig,csak egymás barátságát,társaságát.

2025 június 22-én Diogo és Rute végre összeházasdotak Portóban.Úgy nevezték "egy nap,amit sohasem felejtünk el" Csak órákkal a baleset előtt tette közzé Rute az esküvő videóját amely mosolygós,táncos,szeretettel teli volt.

Ezek az emlékek még értékesebbnek tűnnek.

A tragédia után pedig ezt posztolta Rute a közösségi oldalán:

"A szívem összetört.A férjem,a legjobb barátom,a mindenem...eltűnt.Még mindig nem tudom elhinni.A fájdalom elviselhetetlen.Az élet soha nem lesz ugyanaz nélküled szerelmem.Még mindig nem hiszem el."

Nem csak focista és a párja volt.Lelki társak voltak,akik együtt nőttek fel,mindenben támogatták egymást és a kameráktól távol építettek egy igazi életet.

Rute és családja

Rute magára maradt a három gyermekkel,akiknek már soha nem lesz részük apjuk szeretetében.Tudom elcsépelt unalmas duma,hogy odaátról szereti majd őket.Ez nem ugyanaz!Rute boldogsága pedig odalett.Álltalában jó ember ismerő vagyok,az esetek többségében letudom írni milyen ember az akire ránézek.Rute-ról az jut eszembe,hogy őszeinte,odaadó és hűséges volt akinek a szíve tele volt szeretettel.Éppen ezért rázott meg ez a tragédia és mérhetetlenül sajnálom és együtt érzek ezzel a feltehetően kedves lánnyal.

Nyilván Jota gondoskodott róla,hogy anyagiakban ne szenvedjenek hiányt akkor sem ha ő már nem lesz,de biztos vagyok benne Rute a hajléktalansággal is kiegyezne ha visszakaphatná Diogot.Vajon mivel érdemelte ki ő ezt a mérhetetlen csapást?Miért kap ekkora pofont a sorstól az őszinte szeretet?Miféle idióta isten uralkodhat a világ felett aki örömét leli az ilyesmiben?

Az emlékezés virágai az Anfield stadionnál

Spirituálisan nézve amelyet most valahogy nagyon nem ide valónak érzek,de mégis leírom.Lehet,hogy Rute egy karmát tudott le most ezzel?Valami régi rosszat váltott ki ezzel?Az is lehet,hogy ő maga vállalta ezt be leszületése előtt?(mert be kellett vállalnia?) Ezt csak a jó ég tudja.

Akárhogy is.Mérhetetlenül és kimondhatatlanul sajnálom ezt a lányt.Persze Gergő halála óta én is érzékenyebb vagyok,de akkor is.Bárcsak tudnék neki segíteni valamiben...persze ilyesmire nyilván nincs szüksége,mert legalább maradtak mellette családtagok,barátok.

Neki álltam észrevétlenül követni a közösségi oldalakon,mert érdekel hogyan alakul majd a sorsa.Mikor tud majd ebből a tragédiából kimászni,rátalál-e még valaha is a boldogság?Nyilván nem sok dolog kerül majd ki a nagyközönség elé,de ha pár apró részletet megtudok már az is jó.

Mondanám Rute-nak amit spirituálisan tanultam,hogy igazából senkit sem veszítünk el.Hogy elválásunk csak átmeneti és egy jobb helyen majd újra együtt lehetünk azzal akit igazán szerettünk.

Nagyon,nagyon remélem,hogy túl tud lépni majd ezen a fájdalmon és várják még szép napok ebben az életben.

Légy boldog drága Rute!

Légy boldog Rute!

2025. július 6., vasárnap

Ikonikus helyek (7.) - Mezőfalvi szőlőhegy

Ebben a sorozatomban olyan helyeket veszek sorba amelyek nagyban hozzájárultak túrázásaim történetéhez.Hogy a Mezőfalvi szőlőhegy ide illik-e nem tudom.Az biztos,hogy egy ikonikus hely az életemben,de túrázni első alkalommal mindössze nyolc évvel ezelőtt jártam erre.Viszont ha azt vesszük gyerekkoromba végig bringa túráztam az egész környéket.Sok dolog fűz ide és valóban az életem egyik fontos része a hely.

Egy szőlőhegyi buszmegálló

A Mezőfalvi Szőlőhegyet Mezőfalva és Nagyvenyim között találjuk meg.Nagyvenyimtől nyugatra nagyjából 4 kilométerre,Mezőfalvától keletre kb.2,5 kilométerre fekszik.Talán öt-hat utcából álló településrész,igaz ez a pár utca jó nagy területen helyezkedik el.Itt hétvégi telkek,présházak ,szőlősök garmadáját találjuk meg.Amikor,vagy úgy mondom az én időben bolt nem volt itt.Azóta állitólag már volt,de ezt nem tudom biztosra.Kocsma sem volt,aztán az is lett,de aztán megint nincs.Midenféle dologért bekellett járni a faluba Mezőfalvára.A wikipédia szerint közel 150-en élnek itt a mai napig.Feltehetőleg az én gyerekkoromban ez a szám jóval nagyobb lehetett.Az utcák köves vagy föld utak.Én pedig itt töltöttem a fél gyerekkoromat és katona is itt voltam a kb.4kilométerre található laktanyában...

A volt szeszfőzde

A történet ott kezdődik,hogy a szüleim egy telket vettek itt abban az évben amikor én megszülettem.Később erre a telekre házat is húztak fel a fater pedig pompás kertet alakitott itt ki ebből a telekből (erről már volt szó ebben a blogban).Ide jártunk ki rendszeresen és a nyarakat pedig itt töltöttük,innen jártak be a városba a szüleim dolgozni,én meg a nyári szünetekben bebicikliztem az egész környéket tíz kilométeres körzetben.Akkoriban nem kellett félni senkitől és semmitől,hogy bárki is bántana.Más világ volt.Mi elvoltunk a kerttel és éltünk mint hal a vízben az ízlésesen berendezett kis házikóban azokon a boldog nyarakon.

Többek között erre is bicikliztem

A kerttől akkor kellett megválni amikor apám meghalt,engem pedig bevittek katonának.Anyám próbálta egyedül győzni a kertet,a testvéreim csak titkán tudtak neki segíteni,mivel ők ekkor már családosok voltak.Anyámba akkor tört meg valami amikor egy hatalmas jégesővel tarkitott vihar tönkretette az egész termést....Hatalmas pofonként élte ezt meg a sorstól,hogy oda veszett a kertbe ölt munkája.Megcsömörlött (ma már én ezt teljesen megértem és átérzem) és úgy döntött eladja a kertet.Ez hamar sikerült is.Húsz év után lett oda mindaz amiből gyönyörű felbecsülhetetlen értékű (nem anyagilag) telket varázsoltunk.Én még katona voltam,eltávkor,kimaradáskor keresztül vezetett az utam a szőlőhegyi utcákon.Aztán miután leszereltem nem jártam jó sokáig arra...

Annál a keresztnél amelyre gyerekként sokat felmásztam.Akkor még nem akadályozták a fák a kilátást...

Talán 20 év telhetett el amikor egyszer arra bicikliztünk Gergővel...a volt kertünknél sovány disznó vágtában tekertünk el,nem volt idő nagyon megfigyelni.Az a hír járta,hogy sok nem idén barnult lett ide kitelepitve a faluból és ekkor ez így is tűnt.Nem álltunk meg.Közben a haverom akiknek szintén itt volt telkünk,mesélte,hogy egyre inkább leépíti a kertet az aki megvette tőlünk.A fákat kivágta a szőlőket megszüntette és a mellette lévő földdel ami az övé volt eggyé varázsolta a területet,amelyen vagy kukoricát vagy lucernát termesztett... Mi pedig 2017-ben jöttünk erre újra akkor már túrázni.

Ennyi maradt szüleim fő művéből...

Jelzést kapott az egyik út amelyen rengeteget bicajoztam gyerekként.Itt jött így létre a Nagyvenyim-Mezőfalva-Nagykarácsony zöld jelzésű turistaút.Amelyen mint kiderült igen kellemes túrázni.Gergővel egy augusztusi napon "avattuk fel".Ekkor is tartottunk a nem idén barnultaktól,de ekkor már ilyent nem tapasztaltunk.Abba az utcába ahol a kertünk volt,ugyan nem mentünk be,a jelzés nem arra vitt.De így is jó volt szőlőhegyre visszatérni.Aztán Gergővel már többé nem jöhettünk erre.Zolikával 22-ben ismételtem meg ugyanezt a túrát amit Gergővel megcsináltunk.Mindkét túrán egy kis kápolna szolgált érdekességül ami az út mentén volt a szőlőhegyen.Ez gyerekkoromba még nem volt itt,pontosabban volt itt valami kis emelvény rajta egy szűzmária szoborral.Immár szép kis kápolnát alakitottak itt ki.

A gyerekkor utcája..

A kis szőlőhegyi kápolna

Szinte napra pontosan e sorok írásakor,hogy két éve túráztunk erre újra.Ekkor már úgy döntöttem,hogy megnézem a régi kertet és a laktanyát is ahol katona voltam.Így a jelzett utat csak alig-alig érintettük.Eljöttem,megnéztem és mindkettő nem kis csalódást okozott a lelkemnek.A volt kertünknél szembeköszönt a pusztulás az elhanyagoltság,hogy oda lett minden szépség amit a szüleim létrehoztak....rendkivül fájó volt a látvány...A laktanyába meg egyszerűen nem lehetett belátni.Hiába volt mellette egy elkerülö,kiváló minőségű út a növényzet a fák annyira benőtték a területet,hogy magát a laktanyát egyáltalán nem lehetett látni.Gondolom ez sem azért mert annyira ápolva lenne a terület...Így aztán ez a túra bár nem volt rossz,a feltépett lelki sebek miatt elég fájdalmasra sikerült.

A Pálinka sor vége,az a bal oldali út a jelzett turistaút ami aztán jobbra el is megy

Azóta,tehát két éve nem jártam itt.Bármi is volt,bármilyen fájdalmas is volt egy-egy dolgot látni,viszontlátni azért mindig is jó érzéssel tölt el az "itt lenni",hiszen a szőlőhegy fontos része az életemnek.Így ha az egyre romló egészségem még kitart holtbiztos,hogy jövök még erre,hiszen szeretem ezt a környéket ahol a kis kápolnán és a kibelezett szeszfőzdén kivül nem nagyon akad látnivaló.Így vagy úgy,ez is beleillik az ikonikus helyek sorába,ezért is írtam róla.Mindig mikor erre járok,az jut eszembe,hogy milyen jó lenne most hirtelen visszamenni az időben és azokkal az emberekkel itt lenni,akik akkoriban éltek erre.Többek között a szüleimmel...

A két évvel ezelőtti itteni túra filmje:

2025. július 2., szerda

Kedvenc kilátóink (58.) - Lila-hegyi kilátó

A 2018-ban átadott Nyúli, Lila-hegyi kilátó páratlan panorámát nyújt a méltatlanul ismeretlen Sokoróra, sőt, tiszta időben a Gerecsétől egészen az Alpokaljáig pásztázhatjuk a tájat. A felújított geodéziai torony szépen rendezett környéke ideális megállója a környéken tett gyalog- és kerékpártúráknak, rövid családi kirándulásnak pedig remek célpont. 

A kilátó első látásra

A Sokorói-, vagy más néven Pannonhalmi-dombság három dombsorból áll: Pannonhalma, Ravazd-Csanaki vonulat, Szemere. Ezek közül a középső a leghosszabb, a legszélesebb, és a közeli Szent Pál-hegy 316 magas csúcsával egyben a legmagasabb is. A 313 méter magas Lila-hegy tehát dobogós, bár erről a kilátónál is olvasható helyi legenda szerint a helyiek is tehetnek, akik egy furcsa, a szomszéd faluval történt versengés eredményeképpen hordták ide át a földet a magasabbnak hitt szomszédos hegyről, az URH antennákkal tűzdelt Hegyesmagasról (a Csatai-völgy teljes mondája a kilátó melletti információs táblán olvasható - már csak ezért a különös történetért is érdemes felkapaszkodni ide).

Geódéziai mérőtorony,külső faborítással

A hegy tetején 1977 óta egy vasbeton geodéziai torony állt, amelyre erősen ráfért a felújítás, mígnem 2018-ban a fenntartó Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. a torony átalakítása mellett döntött annak érdekében, hogy az az eredeti funkció megtartása mellett kilátóként is működhessen: hasonlóan az ország több pontján is látható megoldáshoz, a betontorony külső faburkolatot kapott. A 14 méter magasságban lévő kilátószintről jól átlátjuk az ismeretlen sokorói tájat, benne Pannonhalmával és a Sokoró középső vonulatának alattunk hullámzó, zárt, meglehetősen nagy erdőtömbjével. De látszik természetesen a közeli Győr és a Kisalföld, sőt, távolabb tekintve, tiszta időben kivehető a Bakony vonulata, a Vértes, a Gerecse és a Soproni-hegység is.

A kilátó napelemes kivilágítást kapott, ami sötétedéskor kapcsol be, mi több, a torony belsejében a környékre jellemző állat- és növényfajokat mutat be pár művészi graffiti. A kilátó közelében padokat és ismeretterjesztő táblákat is találunk.

A lépcsőház

A torony felénél kishídon a tornyon át jutunk a másik oldalra

A szerkezet

A mérőtorony köré épített kilátó szinte teljes egészében faszerkezetű.Csigalépcsőn juthatunk fel a kilátószintre.A lépcsőfokok megfelelő szélességűek és nem meredekek.A torony felénél a tornyon át egy kis lábrácsos hídon juthatunk át a másik oldalra és ott folytathatjuk a kapaszkodást a kilátószintre.Roppant ötletes és jópofa! A kilátószint tágas és teljes körpanoráma fogadja a vándort.A korlátoknál tábla jelzi,hogy merre mit látunk.Bár a leírások a Gerecsétől az Alpokig terjedő területet írják,hogy azt látni.Mi elláttunk egészen a Börzsönyig is kelet felé.Viszont nyugatra az Alpokat nem láttuk.Északra Győrt tisztán látni és távcsővel felfedeztük a távolban Pozsonyt is! Délre pedig szabadszemmel is kivehető a Somlyó.Természetesen jól látszik maga a Sokorói-dombság szinte teljes egésze és jól kivehető a közeli Pannonhalmi apátság is.A kilátószinten nincs tető így esőben bizony elázhatunk odafönn.

Kilátószint

Kilátószint

Kilátás Győrre
A kilátóba mi egy alkalommal jártunk,mégpedig 2025 május 2-án.Az építményt ekkor teljesen rendben találtuk.Ami biztos,hogy ez a kilátó hatalmas élményben részesíti az idelátogató vándorokat.Látogatása ingyenes.Bár fellehet jönni autóval is,majdnem teljesen,mégis erősen ajánlott a gyalogos megközelítés.Nagyszerű jelzett turistaútak vezetnek ide,rengeteg sok látnivalóval.Mindenkinek ajánlom a kilátó felkeresését,nem fog csalódni!


Filmünkben 16'42-nél érünk a kilátóhoz