E sorok írásakor még nincs egy hete,hogy a mecseki Réka várban jártunk.Pontosabban annak hűlt helyén,ugyanis a várból nem sok minden maradt.Az egykor hatalmas vár a rekonstrukciós képekés videók alapján gyönyörű lehetett.Éppen ezért is érthetetlen,hogy csupán pár kő maradt belőle.A hely mégis romantikus és szép.Felkeresése ajánlott!
Alig maradt valami a hatalmas várból...
Maradványai körülbelül 200 méter hosszan és 36 méter szélesen terülnek el. A várudvart terméskőből rakott, 3 méter vastag 415 méter hosszú fal övezte. A feltárás során egy kör alapú torony, valószínűleg az őrség épületének maradványai kerültek elő. A várudvar középső részét egy épületsor zárta le, amely mögött a külső vár oldalán egy 10 méter széles árok húzódott. Az épületsor feltehetően egyszintes és fazsindelyes volt. A külső vár oldalán egy többszintes toronyépület állt. A vár keletkezésének pontos ideje egyelőre vitatott. A feltételezések szerint illír vagy kelta eredetű, vagy a későbbi IX. századi frank építkezés emléke. A vár tulajdonosaira egy 1235-ből származó birtokadományozó oklevél utal, mely Bertalan pécsi püspök birtokszerzeményeit rögzíti. Az oklevélben Máza község határleírásánál szerepel két ízben is Nádasd falu, a nádasdi britek földje "cum terra britanorum de Nadasth" elnevezéssel.
A vár és Skócia Szent Margit emlékére...
. Abbot angol történész leírása szerint 1022-ben Szent István korában két angol herceg jött Magyarországra. Az egyik herceghez, Edwardhoz adta feleségül Szent István egyik leányát. Az ebből a házasságból született gyermeket Skóciai Szent Margitként tisztelik, aki feltehetően a nádasdi várban született.
Valószínűleg földvár volt Margit idején és a fennmaradt romok a XIII. századból származnak. A vár első okleveles említése 1309-ből maradt fenn. A nép Rékavárnak nevezi. A vár pusztulásának okai ismeretlenek, a mohácsi csata után már nem említik. A vár maradványait a környékbeli lakosok hordták szét lakóházaik és malmaik építéséhez.
Pár kő jelzi az egykori várfalat
A vár Nádasd felé eső része töltötte be a külsővár, míg az Óbánya felé eső része a belsővár szerepét. Az igen szerény "palota" egy földszintes fazsindelytetővel fedett épület volt. A várudvar közepe táját keresztező építménysor északnyugati részén egy feltehetően többszintes, 8x4,5 méteres toronyépület állt. Hasonló funkciót tölthetett be a belső vár délnyugati végén álló kerek toronyépület. Feltételezhető, hogy a tornyokhoz egy-egy felvonóhíd vezetett az alatta mélyedő sáncok felett.
A Réka vár a dinnyési várparkban
Hogy mégis milyen lehetett ez a vár,amelyet a leírások alapján és a helyszínen nem biztos,hogy eltudsz képzelni,abban a rekonstrukciós rajzokon,képeken és videókon kivül a Dinnyési várparkban lelhetsz segítségre.Ugyanis a mini várparkban kivan állítva az egykori Réka vár is,többé kevésbé úgy ahogy a valóságban is kinézett!
A várnál mi eddig egyetlen egyszer jártunk éppen az elmúlt napokban 2022 október 15.-én.Zolikával jöttel el ide.Mindanám,hogy a várat megfelelő állapotban találtuk,de mivel ugye nem sok dolog maradt,így nem mondom.Viszont megismétlem,hogy a hely szép.A romantikus erdőben a vár maradványai valahogy megindító hangulatot árasztanak.Na és hozzáteszem rendkivül jól járható turistaút vezet ide,megfelelő jelzésekkel ellátva!
Örök kedvencem a Mecsek,hiszen itt szoktattak rá a túrázásokra is és tömérdek élményem van innen.Azonban olyan igazi őszben szinte még sosem sikerült itt lenni.Most ezt a hiányt igyekeztem orvosolni,amikor is megterveztem egy őszi túrát a Kelet-Mecsekben régi kedvenc helyekre és néhány új eddig nem látottra.Vikiék most nem értek rá (nagyon bánhatják),így Zolikával vágtam neki kedvenc hegységemnek.Ahogy a régi szép időkben Gergővel,most is a kora reggeli vonattal mentünk,majd Szekszárdtól busszal.Sajna autó nélkül tömegközlekedéssel ez a leggyorsabb verzió lejutni.A lényeg,hogy reggel nyolcra Mecseknádasdra értünk.Innen indult a túra.Sokat agyaltam a túraútvonalon és végül úgy döntöttem,hogy elsőnek felmegyünk a Puszta-hegyre,onnan le Óbányára,majd az Óbányai-völgyön Kisújbányára.Onna újra a völgyön,vissza Óbányára.Innen pedig fel az Ónányai kilátóhoz és a Réka várhoz.Ez utóbbi kettőnél még én sem voltam.A Réka vár után pedig vissza Mecseknádasdra ahonnan meglehetősen korán,este hatkor indult vissza az utolsó busz Budapest és Dunaújváros felé.Ehhez kellett igazodnunk.
A mecseknádasdi Szentháromságtér.Indult már innen túrám,most is.
Átvágtattunk Mecseknádasdon,annak egyik utolsó utcája volt maga a piros jelzés.Ez vitt fel a Puszta-hegyre és ez az a piros jelzés ami aztán elvisz például a Vár-völgybe is vagy a Máré várához is.Itt az egyik utolsó utca amolyan pincesor volt,szép présházakkal,a másik oldalt meg remek kilátással a Mecsek egyik hegyére.Két cica üdvözölt itt minket,az egyik szelíd volt meg is lehetett simogatni.A szép utcán átérve,valami szálló féle elé érkeztünk amelynek előkertjében egy óriás szobor állt.Emlékeztem vannak ilyenek a hegységben,de látni még nem láttam egyiket sem.Most sikerült.Mellette volt egy kis tó,paddal a partján.Úgy döntöttünk itt megreggelizünk.Kellemes őszi idő volt.
Macskák fogadnak
Az óriás
A kaja végeztével folytattuk a túrát.Itt kezdett emelkedni a piros jelzés fel a Puszta-hegyre.Ahogy haladtunk felfelé úgy lett egyre szebb minden.Mígnem odafenn nem mindennapi csoda várt ránk!Életem egyik legszebb kilátása fogadott végig a Kelet-Mecsek vonulatára.Ahogy haladtunk felfelé úgy tűnt fel egyre több minden.Hegyek sokasága,többek között a Templom-hegy a Zengő,a Somos,a Réka gerinc...alattunk pedig a völgyek,az Óbányai-völgy bevezető része és a Réka-völgy.Nem semmi hely volt!Emlékeztem amúgy,hogy jártam már itt 1998-ban Mónival és Erikával,akkor Pécsváradra tartottunk.Valahol a blogban erről is van bejegyzés.
Alakul...
Akkor sorolom,balról jobbra: Templom-hegy,Réka-völgy,Réka gerinc,Zengő,Somos...
Egy mini vadászles köszönt szembe,Zolika megnézte,nem lehetett többet onnan sem látni.Csodálatos volt innen a világ.Amúgy mindössze 315 méteren voltunk,ez is bizonyította, hogy nem kell magasra menni a csodákért.Természetesen nem siettünk,ilyen helyen az egész napot eltudtam volna tölteni.Lassan-lassan persze azért haladtunk,mignem belefutottunk egy jelzetlen útba,de inkább az futott belénk,mert a piros azon ment tovább.Itt a hegy másik oldalára (északra) is volt már kilátásunk Bonyhád irányába.Arra is csodás volt minden,mégha a hegyek már csak szelíd lankák is voltak.Micsoda fantasztikus egy hely volt ez is!
Ilyen helyen kell fotó.Mögöttem a Réka-völgy,a távolban a kúp a Zengő
A kilátás Bonyhád irányába
Haladva tovább véget értek a fantasztikus kilátások,erdőbe értünk.Na persze ez is gyönyörű volt!Egy ízig-vérig mecseki erdő.Erre vezetett a piros,mi pedig követtük.Az út kifogástalan minőségű volt és jó egy kilométer múlva értük el a kék négyzet jelzést.Ez egy darabig közösen jött a pirossal amitől aztán búcsút vettünk.Nem akármilyen szép tájak felé vezet ám!Majd egyszer végig járjuk azt is.Minket viszont most innentől a kék négyzet érdekelt,ez vezetett le ugyanis Óbányára.Itt is jártam már 98-ban,de nem emlékeztem erre a szakaszra,így az újdonság erejével hatott rám.
Erdőkön át
Az Óbányára levezető úton már jobban jelentkeztek az ősz színei.Eddig a zöld volt még a jellemző színünk,itt már tarka-barkák voltak a fák.Csodálatos őszi színekkel ajándékozott meg ez a szakasz!Közben jöttek szembe túrázók meg futók is.Itt-ott megmutatta magát a szemközti gerinc is.Fantasztikusan szép volt itt is a Mecsek.Nem hiába a kedvencem!Nem volt meredek szögű a lefelé vezető út így kényelmesen haladtunk.Nem sokára elértük az óbányai temetőt.Meglehetősen szűk volt!Persze így fért el a hegyen.Nagyjából ha volt húsz méter széles,igaz hosszúnak meg hosszú volt.Két sorban voltak a sírok csupán.A ravatalozója rendben volt,de nem álltunk meg itt.
Lefelé Óbányára
Az óbányai temetőnél
A temető után nem sokkal elértük Óbányát a mecseki gyöngyszemet.Hat éve nem voltam itt és eszembe jutott,hogy akkor Gergővel jártam itt...Így hát innen ismét Gergő nyomában voltam szó szerint.Óbánya mint mindig most is gyönyörű volt.Viszont ősz dereka ide vagy oda,most is tele volt turistákkal,túrázókkal.Nagyon felkapott lett az utóbbi évtizedben.Amikor 1986-ban először voltam itt még nem volt ennyire népszerű.Több vendéglátóhely is volt mint amire emlékeztem.Aztán az tűnt fel,hogy a Skóciai Szent Margit szobrot áthelyezték.Ahol most megláttam,bizony még nem itt volt.
Újra Óbányán,hat év után!
Hangulatos egy utcás falucska
Követtük a falu fő utcáját,ez vezetett be az Óbányai-völgybe.Na és már az Országos kék volt,de ha úgy jobban tetszik akkor a Dél-Dunántúli kék.Rendkivül jó túraidőnk volt,nem hiába az október a túrázásoknak leginkább kedvező hónap.Elhaladtunk a legendás háromlyukú híd mellett (majd írok róla alkalom adtán),majd elértük a falu végénél található két kis pisztrángos tavacskát amely még mindig elvolt kerítve...Emlékszem erre is,a 80-as,90-es években ez elképzelhetetlen volt,de ma már ilyen világot élünk...Azért így is jól nézett ki,úgy ahogy amilyennek mindig is láttam.Olyan hely volt ez ami a szívembe fészkelte magát az évtizedek alatt,hisz nagyon sok emlék fűz ide,Sándorral,Gergővel...
A pisztrángos tavacskák
Ezután beértünk a völgybe.Az Óbányai-völgy a Mecsek legszebb völgye,de könnyen lehet,hogy egész Magyarország legszebb völgye.Patak szeli át és kis zubogók sora teszi még élvezetessé végig a völgy 3,5 kilométeres szakaszát,amelyek egyre nagyobbak lesznek ahogy haladunk a völgyben.Az egész a Csepegő-sziklánál és a Ferde vízesésnél éri el csúcspontját.Fantasztikus ahogy az erdőn át beszűrődik a völgybe a napsugár.Valóban kivételes,bliriáns szépségű völgy!Élvezet minden métere.És ezt az élményt még azt sem tudta elrontani,hogy tele volt a völgy turistákkal.
Az egyik zubogó
Lelket nyugtató út
Annyi képet és videót csináltunk,hogy az eszközeink kezdtek lemerülni.Abban bíztunk,hogy majd valahol megiszunk valami italt egy vendéglőbe és ott feltöltjük az aksikat,mert így nem fogja kibírni.Zolika először volt itt,teljesen lenyügőzte a természet eme csodája,de engem is aki már legalább tízszer jártam itt!Persze mindent megnéztünk,a kis zubogók sorát,a Csepegő sziklát a Ferde vízesést,a pihenőket.Mindent!A pihenőnél láttam,hogy a régi mellett épült egy új is az évek során.Mi beültünk a régibe megenni maradék kajánkat.Tömeg volt itt is,de nem volt zavaró.
Zoli sem győz fotózni
Újabb zubogó
A Csepegő szikla
A Ferde vízesés
A pihenő után jött a völgy kivezető szakasza,hamar el is értük a túl végén fekvő Kisújbányát.A csendes falu a nyugalom szigete,bár itt is láttunk sok turistát ami viszont nagyon örömteli volt,hogy gépjárművet egyet sem!Átsétáltunk a hangulatos településen,a "főtérnél" ott volt az ismerős csap,majd kicsit utána fenn a dombon túrázásaim történetének újabb ikonikus gyönyszeme a Szent Márton templom.Természetesen eszembe sem jutott,hogy ne menjünk fel a kis templomhoz.Erről ugyanazt tudom elmondani mint a Pisztrángos tavcakról.Jártam itt a valaha volt két legnagyobbal:Gergővel is és Sándorral is...
Az új és a régi pihenő az Óbányai-völgyben
Elérjük Kisújbányát
A lépcső és a Szent Márton templom
Kicsit elnézelődtünk a templomnál is.Bemenni nem tudtunk.Volt olyan év amikor betudtam menni,most zárva volt.Így lejöttünk a régi fa lépcsőn amelyen annyit,de annyit mentem már le-fel...örültem neki,hogy teljesen rendben van.Emlékeztem,hogy itt a másik dombon van egy hely ahol valószínűleg tudunk egy kávét is inni,mert az hiányzott már.Így felmentünk oda is.Teri néni büféje vagy mi volt a neve.Odabenn valóban egy néni szolgált ki,azt viszont nem tudjuk,hogy Teri volt-e,azt viszont igen,hogy a kávéja valami isteni volt...!Nem is emlékszem ittam-e valaha ilyen jó kávét.Hátra mentünk a kis teraszos részbe,ott ittuk meg,egy üditő és egy jégkrém kiséretében.Itt is nagyon sokat voltam a múltban számomra sok kedves emberrel...
Teri néni büféjének terasza
Kisújbánya idill
Innen akkor visszafelé vettük az irányt az Óbányai-völgybe.Szólnom kell még róla,hogy két forrást is találtunk útközben ám egyik sem münködött.Ez kicsit szomorú tény a források hazájában...Nem álltunk meg visszafelé sehol,így a völgyet most félóra alatt lezavartuk.Mivel Teri néninél nem tudtuk az aksikat feltölteni,így beugrottunk Óbányán egy italra a legközelebbi vályúhoz.Egy jó sört ittunk és sikerült az aksikat is annyira feltölteni,hogy a hátralévő dolgokat tudjuk fotózni és videózni.Ezután elmentünk a falu közepére,itt csatlakozott le az országos kékről a zöld+ jelzés.Ezt követtük,majd nagyon hamar erről csatlakozott le a zöld háromszög.Erre tértünk le,pontosabban fel,mert ez vitt fel a kilátóhoz.
Visszaérünk Óbányára
Felfelé a kilátóhoz
Lehet a sör tette vagy nem tudom,de a kilátóig vezető rövid,nem magas,de meredek szakasszal meggyűlt a bajunk.Szinte kileheltük a lelkünket.Szerencsére a kilátó nem volt messze.Egyike volt azon kevés helyeknek a Mecsekben ahol még nem jártam én sem.Az Óbányai-kilátóval majd természetesen részletesen is foglalkozom kilátós sorozatomban.Mi így elsőre rendben találtuk a teljesen fából készült építményt.Nem volt túl magas,de széles lépcső vezetett fel a tágas kilátószintre.Kilátásunk csak egy irányba volt,megítélésem szerint nyugat felé,de ez bőven elég volt.Alattunk elterülő Óbányára láttunk ki és az azt ölelő Mecsekre.Fenségesen szép volt!Azon ritka kilátó volt ez,amely keveset mutatva is sokat láttat!Jó húsz percet el is nézelődtünk itt,de jöttek-mentek a túrázók.Nem volt ugyan zavaró,de ilyen helyen jobban szeretem ha csak mi magunk vagyunk.
Az Óbányai-kilátó hamar a kedvenceim közé verekedte magát!
A kilátás
A kilátót a másik három oldalról kellemes erdő vette körül,így egy igen jó hangulatú hely volt ez,olyan ahonnan nincs kedve az embernek azonnal eljönni.Nekünk azonban elkellett,mert fogyott az idő.Hatkor ment a buszunk Mecseknádasdról,elmúlt négy óra és becslésem szerint odáig még volt hátra 7-8 kilométer.Így aztán tepertünk a Réka gerincen és a kilátó után jó 20 perccel elértük a Réka vár maradványait.Szomorú volt látni,hogy milyen kevés dolog maradt az egykori hatalmas várból.Megnéztük még a Skóciai Szent Margit emlékkővet és próbáltunk ide elképzelni egy várat.A földsáncok sejteni segítettek hol lehettek a vár falai.Minimális ami megmaradt az egészből.Így is egy romantikus helynek tűnt,de sokat nem tudtunk itt időzni.Megnéztük amit megkellett aztán mentünk tovább.
Nem sok maradt a Réka várból
Ezt követően ereszkedtünk le a gerincről a Réka-völgy bejáratáig ahol a már ismert Stein malom állt.Itt volt a Skóciai Szent Margit emlékkereszt.Margit története amúgy lebilincselő,írtam már róla ha érdekel kattínts ide .Innen az Óbányát a 6-os úttal összekötő országúton sétáltunk vissza Mecseknádasdra.Még több mint egy óránk volt a buszig,ha találunk útközben valami étkezdét akkor még egy gyors kaja is belefér.Találtunk is!Gyorsba le is nyomtunk egy pizzát,Zolika meg valami vega kaját.Végül is 12 perccel a busz előtt oda értünk a megállóhoz!A busz jött és hál isten Szekszárdtól a sztrádán ment így hamar és rendbe hazaértünk.Egészen szuper buli volt,Vikiék sajnálhatják,hogy lemaradtak róla.
Az emlékkereszt
Visszaérés Mecseknádasdra
A Mecsek most is hozta ami elvárható tőle.Kétség sem férhet hozzá,hogy számomra a legszebb magyar hegység!Rendkivül sok látnivaló akadt a nem túl nehéz túrán egy pompás túraidőben.Bizonyítja ezt,hogy én 240 Zolika meg kb.330 képet csinált és,hogy a videónk is rekord hosszúságú lett a maga 1 óra 9 percével.
Ez volt az év 19.túrája.Most 20 kilométert mentünk.Így tartunk 300,3 kilométernél ami 15,8-as átlagot jelent.A túra esélyes az év túrája címre!
A Mecsek a népmondák és a legendák hazája.Akárhova megy az ember,szinte mindenhez fűzödik egy-egy legenda.Ezeket összesiti a mecseki népmondák gyűjteménye.Jó magam és már vagy másfél éve követem nyomon e csodálatos legendákat.A mai április részben a Réka várhoz látogatunk el.
A várról így ír a Mecsek lexokon: a Stein-malomtól délnyugatra, az Óbányai-völgy és a Réka-völgy elágazásában lévő kúpon található vármaradványok. 1963-ban Papp László régész feltáró ásatásokat végzett a területen. Megállapította, hogy a 205 x 35 m-es udvart széles kőfal vette körül. Egy többszintes öregtorony és egyéb épületek maradványait is megtalálta. Nem zárta ki a Szent István kori keletkezés lehetőségét. A hagyomány szerint itt született Skóciai Szent Margit, Szent István király unokája, aki III. Malcolm, skót király felesége lett. Tiszteletére egy emlékkövet állítottak a torony alapjára, amelyet évenként a Dr. Novotny Iván vezette túrán megkoszorúznak. A Z jelzés halad erre és erről a beágazó ZL. Réka-völgy (Keleti-Mecsek): a völgyben folydogáló Öreg-(Halász)-patak, a Stein-malomnál egyesül az óbányai patakkal. A viszonylag széles talpú völgyben sokszor át kell kelni rajta. Az Etelka-forrásnál a nagy fenyőfák alatt padokat és egy vadászházat találunk. A P+ jelzés vezet végig benne.
Ennyi maradt a Réka várból
A legenda pedig így szól:
Egykori monda szerint a ma már alig látható, de valamikor erős, büszke várat Attila király építtette feleségének, Rékának. Innen kapta nevét. István király a várat a hozzá tartozó területtel együtt az Angliából száműzött két királyfinak adta, akiket befogadott országába. Az egyik királyfi - Edward - István király Ágota nevű leányát vette feleségül. Itt született Margit nevű leányuk, aki atyja halála után anyjával együtt visszatért Angliába és Malcolm skót király felesége lett. Ő a későbbi skóciai Szent Margit. Egykori írások Terra Brittannorumnak, a brittek földjének feltételezték a területet, amelynek Réka-vár volt a központja. A másik név minden bizonnyal népi névmagyarázat eredménye. A sokak számára szokatlanul hangzó és ismeretlen Réka szót a hozzá hasonló hangzású rákkal cserélték föl. A névcserét valószínűleg az a tény is alátámasztotta, hogy a völgyi patakban sok rák élt.
A Réka vár
A fantasztikusan kivételes Skóciai Szent Margittal már részletesen foglalkoztam egyszer ezen a helyen,úgy gondolom érdemes lehet ráklikkelnetek!Kivételes történet egy kivételes emberről!
Fura,de hiába jártam és jártunk már számtalanszor Gergővel is a Mecsekben,sajnos a vár maradványaihoz nem sikerült még eljutni és Gergő nélkül az,hogy eljutok már ide valaha is erősen kétséges.Lent a Stein malomi elágazásnál viszont rengetegszer jártunk.
A közelmúltban és máskor is megfordultunk már a Mecseknádasdi Réka vár környékén.
A várban született Skócia Szent Margit akinek emlékét mégis inkább a Brit-szigeten tartják nagy becsben.Amikor itt jártunk Mecseknádasd közelében,talán egyszer megígértem,hogy jobban utána nézek majd a dolognak,talán ez a rész valamelyik mecseki videómban látható is,alighanem a Keresztül a Kelet-Mecseken c. videómban.Nos ezt megtettem,így most a blogomban megelevenedik a Réka várban született Skócia Szent Margit csodálatos,lebilincselő története.Hát lássuk,olvassuk!
Skócia Szent Margit
Szent Margit, a skótok királynője Magyarországon született Réka várában, a Baranya megyei Mecseknádasd mellett, 1043-ban. Atyja, Edward, az angol trónt bitorló Kanut elől menekült ide.Anyja,Ágota,Szent István királyunk leánya! Atyja 1056-ban visszatért Angliába, ahol fia, Edgár, 1066-ban király lett, de 1072-ben az angolok elűzték. Özvegy édesanyja akkor gyermekeivel Skóciába menekült. Margit III. Malcolm király felesége lett.Mintaképe volt a tökéletes anyának,a hűséges feleségnek.Népének jótevője,a szegények segítője,az egyház pártfogója volt. Edinburgh-ben halt meg 1093. november 16-án.
Amint az abban a korban fejedelmi gyermekekkel gyakran megesett, az õ életét is a történelem alakulása határozta meg. Legrégebbrõl fennmaradt életrajzát Dunfermline-i Turgot (Theodoricus) bencés szerzetes, Margit gyóntatója írta, a múlt század végén pedig Münchenben, az Aurora Kiadónál megjelent Nagy Kázmér - addig ismeretlen részleteket is tartalmazó - életrajza Margitról. Miután az V. században összeomlott a brit szigetek fölötti római uralom, a VI. században pedig kialakultak az elsõ angolszász államok, Nagy Alfréd, Wessex királya elfoglalta Londont és uralma alatt egyesítette ezeknek az államoknak a többségét. Margit születése elõtt körülbelül 30 évvel az Angliába ismételten betört dánok megfosztották trónjuktól Nagy Alfréd utódait, majd hosszantartó háborúskodás és vérontás után az angolok elismerték uralkodójuknak a dán királyt, a keresztséget felvett Nagy Kanutot (1016-1035).
Többször megfordultunk már itt a Mecsekben a Réka várnál és közelében.
Sokminden őrzi ezen a vidéken Margit emlékét,pl. ez a kereszt mögöttem,feljebb a vár
romjainál egy emlékkő,a közeli Óbányán pedig egy szobor
Alfréd király leszármazottai közül két ikertestvér, Edmund és Edward a XI. század elején elõbb Norvégiába, onnan pedig tíz évvel késõbb - amikor Kanut leigázta Norvégiát is - Kelet Európába menekült.Edmund Magyarországon fiatalon meghalt,ikertestvéréről,Edwardról pedig a rendelkezésre álló első biztos adat az,hogy Magyarországon élt és ott vette feleségül Szent István királyunk leányát Ágotát.Ebbõl a házasságból három gyermek született: Margit, Krisztina és Edgar. Angliában eközben, 1042 után ismét a trónra kerültek Nagy Alfréd utódai és az egyetlen még tisztán angolszász fõhatóság, a királyválasztásra egyedül jogosult "bölcsek tanácsa"kikényszerítette, hogy Alfréd utolsó még élõ leszármazottját, Edwardot Magyarországról visszahívják Angliába.
Ebbõl a célból angol küldöttséget menesztettek Magyarországra és vele együtt - valószínûleg 1057-ben - érkezett Edward a feleségével, Ágotával és három gyermekükkel vissza Angliába, ahol a herceget az uralkodásra alkalmatlannak bizonyult, és ezért lemondatott másik, "Hitvalló" Edward utódának nyilvánították. Õ azonban - máig sem ismert körülmények között - rövidesen meghalt. Margit ekkor 12 éves lehetett. Miután a "Hitvalló" Edwardtól állítólag kicsikart ígéret révén az angol trónra került Harald herceg 1066-ban Hastingsnál vereséget szenvedett a normannoktól és elesett a csatában, a "bölcsek tanácsa", hogy mentse a még menthetõt, a fiatal Edgart, Margit öccsét választotta királynak.
Az emlékkő a Réka várban
Neki azonban már semmi esélye sem lehetett a Hódító Vilmos vezetésével betört, gyõztes normannokkal szemben, akikrõl a történelem azt jegyezte fel, hogy a XI. század egyértelmûen az övék volt. Ebben a reménytelen helyzetben Edgar anyjával, Ágotával és két nõvérével, Margittal és Krisztinával Skóciába menekült, ahol akkor III. Malcolm uralkodott, aki arra használta fel az angliai zavarokat és az angolszász királyi család jelenlétét, hogy ismételten betörjön Angliába. Ő aztán - nyilvánvalóan angliai befolyásának növelése végett - feleségül vette Margitot, aki csak családjának unszolására lett az alattvalói által "véreskezû"-ként emlegetett Malcolm hitvese.
De Margit személyében nem akármilyen királynét kapott Skócia!
Befolyására ugyanis `férje kivetkezett vad szokásaiból... és egész környezete megváltozott` - írja életrajzában Turgot. Férje semmiben sem gátolta a királyné jótékonykodását. Margit nagy együttérzéssel gondoskodott szegényekrõl és betegekrõl. Az irgalmasság minden cselekedetét gyakorolta egész életén át, templomokat, kolostorokat építtetett.A királyné skót usinatot is összehívott, amely eltörölte az egykor a hittérítõ írektõl átvett, a római szokásoktól eltérõ sajátosságokat. Állást foglalt a zsinat által tárgyalt teológiai kérdésekben is. Akkoriban ugyanis nyilvános vita folyt a skót egyházban arról a kérdésrõl, hogy a bűnös ember magához veheti-e az Úr testét az oltáriszentségben? Margit azt a felfogást képviselte a zsinaton, hogy mindannyian bűnösök vagyunk ugyan, ám ha valaki gyónás, bánat és elégtétel után hittel járul a szentáldozáshoz, akkor ez a Szentírás szerint nem ítéletére, hanem bűnei bocsánatára szolgál.
Skóciai Szent Margit szobra Óbányán
Margit és Malcolm házasságából nyolc gyermek született. Matild nevû lányuk királyné lett: Hódító Vilmos legkisebb fiával kötött házasságot, aki azután I. Henrik néven uralkodott (1100-1135). Az õ, ugyancsak Matild nevû lányuk 1128-ban Anjou Gottfried grófhoz ment feleségül, akivel megalapította - a gróf sisakját díszítõ rekettyeágról elnevezett - híres Plantagenet-dinasztiát.Skót Szent Margitemléke mindmáig elevenen él Nagy-Britanniában. A Westminster apátságban ugyanis az ünnepélyes koronázási szertartáson megkérdezik a leendõ uralkodót, hogy Nagy Alfréd leszármazottja-e? Margit csak négy nappal élte túl férjének és legidõsebb fiuknak elestét az angolok ellen vívott csatában.Népe halála után önként kezdte őt tisztelni és 1251-ben IV.Ince pápa szentté avatta Skócia pannóniai királynéját.
Margit azokután,hogy 1057-ben Angliába érkezett,többé nem tért vissza szülöföldjére...
Sajnos nem sokminden maradt a Réka várból...
...de valahol itt született Skóciai Szent Margit
"Amikor a királyné halálán volt, belépett hozzá a szobába egyik fia. Éppen a harctérről jött, a lelke súlyos bánattal volt teli, hiszen anyjának azt kellett volna jelentenie, hogy atyja és testvére a csatatéren maradtak holtan, és most anyját is halálán látja. Miközben szívét eltöltötte a keserűség, a királyné összeszedve utolsó erejét, megkérdezte, mi van férjével és a másik fiával. A fiú, arra gondolva, hogy ha az igazat mondja, azzal megöli édesanyját, csak annyit válaszolt, hogy jól vannak. A királynő azonban fölsóhajtott, és ezt mondta: Tudom, tudom, de megesketlek téged a kezemben lévő keresztre, mondd el nekem a valóságot. Így a fiú elmondta a történteket. S ekkor Margit ahelyett, hogy asszonyoknál szokásos jajgatásban tört volna ki, ez a keresztény lélek az égre emelte a szemét és két karját, majd az Istent dicsérte azért, hogy élete utolsó órájában még ilyen nagy szenvedésben lehetett része."
A szentté avatás alkalmával ereklyéit kiemelték, s a legenda szerint a következő történt. Felnyitották a sírt, és a maradványokat egy ezüst ravatalra helyezték, hogy a templom szentélyébe vigyék át. Amikor a menet Malcolm király sírboltja előtt haladt el, meg kellett állniuk, mert az ereklyét vivők nem tudtak továbbmenni. Akkor egy öregember azt tanácsolta, hogy emeljék ki Malcolm csontjait is, és helyezzék oda Margit mellé. Így "Véreskezű" Malcolm és Skóciai Szent Margit közös sírban pihen azóta is.
Skóciai Szent Margit kápolna Edinburghban
Hát ennyi ez a fantasztikus történet amelyet én is keresés,kutatás közben ismertem meg igazán.Biztos,hogy ha legközelebb a Réka vár felé járok másképp tekintek majd a dolgokra és ha eszemben lesz viszek egy kis virágot ahhoz az emlékköhöz.Ezt a bejegyzést azon gondolkodtam melyik "mappába" tehetném,talán jól mutatna a "Hösök" között,de inkább maradjon a "Mecsek",hisz onnan indult ki ez a meginditóan szép történet...
_R%C3%A9kav%C3%A1r.jpg)
