Ma azaz október negyedikén van az állatok világnapja.Mivel eddig még sosem tettem itt az ideje,hogy megemlékezzek róluk.A mai egyre inkább elviselhetetlenül elkorcsosult mocsok világban amelyet az emberek tettek azzá,ők jelentik a fényt,a reményt.Ma már sok embertársammal együtt én is ott tartok,hogy sokkal jobban szeretem az állatokat mint ezt a velejéig elkorcsosult fajt az embert. Az állatok a legsötétebb napokon is képesek mosolyt csalni az arcokra és iszonyatosan jó fejek és szeretnivalóak! Na persze,nyilván egy medve mellé nem kell leülni és várni,hogy majd szelíden simogathatod,vagy játszhatsz vele.Nem erre lettek teremtve.De ha öszinte érzéseket és szeretetet keresel,akkor az állatok társaságát válaszd!
 |
| Angyalkáink a szivárványhíd túloldalán |
Volt néhány állatom az életembe.Most az állatok világnapján rájuk próbálok emlékezni.Nagyon nagyon homályosak az emlékeim arról,hogy egészen kisgyermekként volt két macskánk.Olyan négy-öt éves forma lehetettem.Az egyik cica koromfekete volt,emlékezetem szerint ő volt Kormos.Mi más?A másik egy aranyszínű-fehér szépséges cica volt: Zsuzsi. Az nincs már meg,hogy hogyan és miként veszitettük el őket.De remélem bárhová is kerültek vagy akárhol vannak boldogok....
 |
| Valami ilyesmi forma lehetett Zsuzsi is |
Már nagyobbacska lehettem,hét év körüli amikor új cicánk lett.Egy cirmos-fehér kombinációjú kandúr,aki hosszú évekig velünk volt.Ám kandúr lévén élt is felsőbbrendűségével.Volt,hogy hetekre eltűnt,de mindig visszajött.Kiélte magát a sok nő között és mikor kellett egy kis feltöltödés hazaesett.Emlékeim szerint egy tavaszi nap a pincében volt kiterülve.Vagy mérget evett,vagy valaki megmérgezte.Hiába volt kandúr a neve valamiért Cili lett.Fura macsek volt,de mikor otthon volt szerethető kisfiúcskává változott.
 |
| Megszólalásig ilyen volt Cili is |
Kutyás évek következtek.Tízéves koromba lerült hozzán Pudi a juhászkutya.De kinn a telkünkön tartottuk,ekkor még él Cili is odahaza.Ám nem tudom mi történt,egy iskolai táborbam voltam éppen,amikor hazatérvén apám azzal fogadott,hogy Pudi elment vissza az eredeti gazdájához.Így nem tudom fater csak úgy az utcáról elemelte a kutyát vagy valami turpisság volt-e a dologban.Ezt már sosem tudom meg,vagy majd csak odaát rákérdezek faterra ha reményeim szerint majd találkozunk az égben.Pudiról a legszebb emlékem,hogy elaludtunk a földön vele úgy,hogy átkaroltam őt.Ennyi ami megmaradt róla.
Tizenegy éves koromba került hozzán Blöki a tacsi.Szintén a telken élt,de hozzákell tennem,hogy a nyarakat mi kint töltöttük az év többi részén meg sokat kijártunk.A régi kert ugye,volt szó róla már ebben a blogban.Blöki sötétbarna volt.Sokat futtatuk.Bebicikliztünk sokat a közeli faluba apámmal boltba,olyankor mindig jött velünk és futott a bicajok után.Nagyon jól bírta,nagyon fitt kutya volt.Sajnos szomorú véget ért az ő élete,ami nem publikus.Ez az én egyik fekete napom az életembe,nem tartozik senkire mi történt.Ott nyugszik ma is a régi kert földjébe temetve.Remélem boldog ott a szivárványhíd túloldalán,mert őt nagyon szerettem.
 |
| Valami ilyesmi forma volt Blöki is |
Aztán ott kinn a telken voltak csirkéink és malacaink is.A csirkék közül kiemelkedik bóbitás,egy tyúk akinek olyan sérója volt,mintha bóbitája lenne.Ő olyan szürkemintás csirke volt.Valamiért jobban szerettem mint a többit.Nem is engedtem a szüleimnek levágatni.Ő élt legtovább a csirkéink közül,a lehető legutolsó pillanatban lett csak pörkölt belőle.A malacainkat is szerettem,velük is volt olyan,hogy elaludtunk a földön.Sosem voltam ott amikor levágták őket,az gyerekként is szíven ütött volna.Két évben volt disznónk,talán 83 és 84-ben.Kétszer három szebbnél szebb cocáink voltak.El is neveztük őket,kicsit gondolkodnom kell,de megvannak: Kriszti,Aladár és Menyús az első évben.A második évben csak Aladárra emlékszem,talán Frédi volt a másik,a harmadik neve már nincs meg,nem jut eszembe.
 |
| A második év Aladárja ilyen volt,ö volt a legszebb a hat közül,de a legvadabb is.Nem engedte magát simogatni. |
Hosszú állatok nélküli évek következtek.Már élt Gergő amikor hoztunk egy tengeri malacot,nem emlékszem már meddig volt nálunk és azt sem mi lett vele.A nevére sem emlékszem.Aztán 2006-ban jött egy újabb cica.Szakadjak meg az ő nevére sem emlékszem,pedig hát ez nem volt olyan nagyon rég.Nöstény volt,fehér a hátán fekete foltokkal.Nem nagyon boldogultunk vele sajnos.Rendszeresen befosott a lakás különböző pontjaira és rendszeresen leugrált az első emeletről.Nem tarthattuk ugye mindig csukva az ablakot.Nem vagyok rá büszke,de egy idő után megkellett válnunk tőle,a közeli faluban egy családnak adtuk oda,nekik kellett.Mindentől függetlenül amikor elviték megsírattam.Remélem utána boldog élete volt...
 |
| Ilyen lehetett ez a rosszcsont cica |
Ezután jött Buksi kutya az életünkbe.Vele 12 csodás év jutott.A fekete kis mundinak is voltak ugyan hibái,de egy viszonylag okos kutya lett belőle,akivel nyugodtan lehetett sétálgatni sőt még túráztunk is vele.Kimondhatatlanul sokat sétáltunk hárman,én,Gergő és Buksi,ezek voltak életem legjobb sétái.Összeségében ő egy jó kutya volt akit nagyon szerettünk.Fél évvel élte túl Gergőt.Ő is megérezte Gergő elvesztését mert onnantól kezdve fokozatosan épült le és úgyanúgy ahogy Gergő,egy kedd reggelen ment el.Ide temettem a közeli erdőbe,mert az volt a kedvenc helye.Ott nyugszik ma is.Róla a mai napig minden évben megemlékezem halála évfordulóján.
 |
| Buksi volt a legjobb kutyám |
Így érkeztünk el a mához és jelenlegi kutyámhoz Rexihez.Aki nagyon szép,de nagyon nagy rosszaság.Szerencsére ő még velünk van és remélhetőleg még lesz is pár évig.Egy barna,kicsit feketés vizsla-tacsi keverék.De én ilyen kutyát még nem láttam.Ez nem szeret sétálni.Egy-egy séta kínszenvedés vele.Remekül elvan a ház körül máshová nem vágyik.Csak a közeli erdőbe tudom elcsalni vagy a közeli völgybe.Ott elvan jól érzi magát,de máshová nem akar jönni.Egy túrára tudtuk elvinni még 2021-ben,de az is kínszenvedés volt vele,főleg a hazaúton úgy húzott,hogy az elképesztő.Nem tudom ő miért lett ilyen.Érdekes mert itthon minden megért,tud úgy mindent,de amint leviszem mintha egy sehol se lát dömötörré változna.Érthettelen,de ettől függetlenül szeretjük.
 |
| Rexi egyetlen túráján éppen a dunaújvárosi stadionnál |
 |
| Gergő rétjén szokta jól érezni magát igazán |
Hát ők voltak az én állatkáim az életemben.Ugye egy kivételével már mindannyian egy jobb helyen vannak.Ha így belegondolok,nagyon is hiányoznak hiszen mindegyik nagyon aranyos volt és szerethető.Bízom benne,hogy valahogy úgy van kitalálva ez a mindenség,hogy ő nekik valahol most nagyon jó...boldogok,szeretve vannak és élvezik azt amit éppen csinálnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése